Bandázás

Ma vendégeink voltak. Bő fél év után végre meglátogatott minket az immáron ( majdnem ) négytagú Horváth család: Mira, Vica, Tamás és a Pocaklakó.
                          EZÚTON IS GRATULÁLUNK A BABÁHOZ!
Nórika már napok óta ( mióta tudta, hogy jönnek ) csak a Mirusról beszélt. Még a boltban is minden gyerekben őt kereste. Aztán ma délután végre teljesült a vágy, és megérkezett a Mira.
A kezdeti döcögős indítás után nagyon összemelegedett a két leányzó. Rengeteget játszottak, szaladgáltak, mesét néztek, könyvet lapoztak, legóztak, és még ki tudja mennyiféle játékot próbáltak ki. A szülők közben jókat beszélgettek, Andriska pedig nagyot aludt. Egy igazán kellemes és tartalmas délutánt tölthettünk együtt. Megbeszéltük, hogy mostantól nem félévente találkozunk, hanem sűrítjük a találkozókat.
Mikor elérkezett az elválás ideje, Mirus nem akart menni, Nórika pedig azt mondta, elmegy Mirával:) Nagyon összhangba kerültek a csajok...

Nóri, a nő

Nóriban mostanában előtör a nőies énje.
Érdekli a sminkelés, mindig ott van, ha sminkelem ki magam. Kérdezi, melyik mire való, és ha megkaparintja használja ő is. :)
Múltkor a lábkörmeit festette ki!
Felrak mindenféle ékszert, felveszi a szandálomat, felrak egy kalapot, és abban parádézik.

 A száját festi.

Csak a haját nem engedi.
Nem szabad fésülni, hajat csak hiszti árán tudunk mosni 7-10 naponta. Copf ritkaságba megy, általában egy óra múlva kiveszi a hajából.
Csatot is csak azért tűri meg, mert nem akar szemüveget viselni.

Győrben

Ma átruccantunk Aranka mamáékhoz. Mióta új helyre költöztek, még nem voltunk náluk. Aranka mama sajtos pogival várt bennünket. ( Nóri mostanában mindig pogit enne.)
Nóri szempontjából tuti helyre kerültek, mert a lakásuk előtt is, és mögött is van játszótér. Ki is próbáltuk mindkettőt.

Nagyokat hintáztunk, homokoztunk, labdáztunk, csúszdáztunk, futkároztunk.

Kutyát is simogattunk, és ha Öcsi papa nem vágna ki bennünket kutyástól, Nóri fel is vitte volna. Nagyon vonzódik a kutyákhoz. Még a győri albérletünknél volt egy golden retriever. Ha lementünk boltba, játszira, bárhová, ahhoz mindig oda kellett menni, megsimogatni.
Most is egy német juhászt szúrt ki magának. Pedig voltak kisebb kutyák is, de azok nem tetszenek neki.
Természetesen tanítom őt, hogy mindig meg kell kérdezni a gazdáját, mert nem minden kutya barátságos idegenekkel. Kóbor, gazdátlan kutyát pedig nem simogatunk.
Készültek Bandis képek is:

Öcsi papával

Lackóval

Aranka mamával

A szobatisztaság rögös útján

                            avagy az elmúlt két hét eseményei


   Nórira ismét rájött a fogzás. Még a nagyőrlő fogak hiányoztak. Mint mindig, most is megviselte; étvágytalanság, piros popsi, hasmenés. :(
Szegényemet nem akartam az amúgy is melegben még pelusba is dunsztolni, így kapott bugyit.
A normál kakit már néhanapján meg szokta mondani - pisit soha -, de ez a hasmenés hirtelen jött rá. Egy hétig nem láttam mást, mint pisis, kakis bugyit.
Szerencsére gyorsan átment rajta, viszont azóta nem akar pelust hordani. Gondolom, annyira tudatosodott benne a pisilés, kakilás rejtelme, hogy azóta rendszeresen használja a bilit.

   Már eljutottunk oda, hogy a délutáni alvásra sem kell már pelus. Sőt, ha Győrbe megyünk, akkor sem kell. Néha reggelre is száraz marad a pelusa, mert azért éjszakára kap. Többször ébresztett fel, hogy pisi, vagy kaki lesz.

   Most tudatosult bennem, hogy a pelenka milyen nagy kényelem a szülőnek! Most teljes odafigyelést igényel, és pelus helyett mindig van nálam váltás ruha, az esetleges balesetekre.
Azóta, ha megyünk valahová, mindig a lehetséges "wc-helyeket" nézem. Pisiltünk már szántóföldön, játszótéren, templomkertben.

Az egyik szemem sír, hogy mennyire rohan az idő.
Másik szemem pedig nevet, hogy milyen okos, ügyes nagylányunk van.

Strandolunk

Tegnap a nagymegyeri strandon voltunk.
Az egyértelmű, a kisasszony vízre teremtetett, annyira élvezte.
Felváltva mentünk be vele pancsolni, mert Bandika a pokrócon napozott. Nóri csak sült krumpli és kofola kedvéért volt hajlandó kijönni a vízből.
Olyannyira kipancsolta magát, hogy hazafelé elaludt az autóban, arra sem ébredt fel, hogy pizsibe raktuk át az ágyába.
Ma is voltunk délután, de az itteni strandon. Kettesben, mert Steve ügyelt, Andrisra pedig anyukám vigyázott.
Azt hiszem ezen a nyáron sokat fogunk strandolni, persze, ha az idő is engedi.

Kánikula

 Ha végre itt a nyár, és meleg az idő.....
...akkor csak így lehet kibírni:

...vagy így:

...esetleg így:

Velencében

Ma kirándulni voltunk, a Velencei-tó környékén.

Július 5. Szlovákiában munkaszüneti nap. Az ország védőszentjeinek ünnepe, Szt. Cyril és Metód.

Steve sem ügyelt éppen, így elhatároztuk, hogy kiruccanunk. Az úti cél az én ötletem volt, mert még nem jártam ott.

Bencét is elvittük magunkkal.

Az oda út kicsit hosszúra sikeredett (megálltunk Győrben is), így boldogan futkároztak a gyerekek Ingó-kőn. Sziklát másztak, virágot szedtek, gyíkot kergettek és közösen gyönyörködtünk az elénk táruló látványban.

A faluban ( Pákozd ) megálltunk egy kis pihenőre. Bencére nagy hatással volt 2 "törzsvendég".

-" Milyen csúnya bácsik!" :P

Ezután folytattuk a tó körbeautózását. Először megnéztük a Doni hősi halottak kápolnáját.

Később Velencében megálltunk fürödni a szabad strandon, a gyerekek unszolásának eleget téve. Pancsoltunk, lángosoztunk, fagyiztunk, mászókáztunk, szörfösöket csodáltunk, hattyút etettünk, labdát kaptunk, s azzal játszottunk.

A hazafelé vezető út számomra tűnt hosszúnak, mert a két álmos és fáradt gyerek végigvitázta. :S

Nórikának nagyon tetszett a kirándulás, Bandika pedig természetéhez híven csak békésen leselkedett és vigyorgott a világra. :)

Győrkőc

Ma felkerekedtünk és átmentünk Győrbe, hiszen újra megrendezték a Győrkőc Fesztivált! ( Hogy mennyi minden kell 2 gyerekhez?!?! )
Tavaly próbáltuk ki először. Akkor megfogadtuk, hogy ha lehet, minden évben eljövünk, és részesei leszünk az eseménynek.
Jöttek velünk tesómék is: Emi, Marián, Bence és Marci.
Részt vettünk Ringató foglalkozáson, kipróbáltunk sok játékot, piknikeztünk, bohócot lestünk, hinta-yo-ztunk, mackószínházba voltunk, csusziztunk, de legjobban a sétahajózás tetszett a két nagyobb gyereknek.
Részünk lett volna egy jó nagy zuhéban, így az elől, Aranka mamáékhoz menekültünk.
Kis pihenő és fincsi uzsonna után tértünk vissza a belvárosba. Széchenyi téren sokat futkároztak a szökőkutak között. Vízi Zorg csábította a gyerekeket, de ez sajnos még nem Nórinak való. :(
Sebaj! Majd jövőre! Akkor már Andris is aktív szereplője lesz, most még csak vidáman szemlélődött, és élvezte, hogy velünk lehet. Nekünk pedig még csak egy gyerek után kellett szaladni. :)
Élményekkel telve jöttünk haza. Jól el is fáradtunk, este senkit sem kellett altatni. :)