Buék!

Minden kedves barátunk, rokonunk és olvasónk!
( Külön kiemelnénk itt rendszeres olvasóinkat, Évát, Vicát, Tamást, Kollyt és Ildit. )
Szeretnénk mindannyiótoknak Áldott, Békés Boldog Új Évet kívánni. Köszönjük hogy olvastatok, bátorítottatok, szerettetek minket. Mi is így érzünk irántatok. Visszavárunk benneteket jövőre is!
Pá-Pá!

Számadás

Lassan vége az évnek. Itt az idő visszatekinteni, milyen is volt, mi minden történt.
Év elején még pocaklakó volt Bobek. Így költöztünk januárban új lakásba. Ebben a hónapban született meg Mirus is. Nagyon örültünk Neki! :D Február elején megszületett a mi babánk is. Az utolsó pillanatban lett Nóra a neve. A március az autókeresés jegyében telt. Ekkor kezdtük el a blog első változatát készíteni. Áprilisra meglett az autó, és ekkor mozdultunk ki Nórikával először hosszabb távra. Megismerkedtek Mirussal, pont az ő keresztelőjén, húsvétkor. Május elején Nagymarosra mentünk, keresztény ifjúsági találkozóra. Már egy ideje évente kétszer megyünk, és mivel rengetegen vannak babával, mi is elvittük manókát. Ebben a hónapban még Pesten voltunk pár napot maszatkával. Júniusban megünnepeltük a házassági évfordulónkat ( együtt hét éve, ebből három év házasság ) és sokat pihentünk. Csak élveztük az életet, egyre ügyesedő kisbabánkat. Július mozgalmas volt. A hónapot Lipóton kezdtük, a fürdőben. Később szülinapra voltunk hivatalosak Szerdahelyre. Nóri keresztapuja lett 40 éves. Meglátogatott minket - és így megismerkedtünk - Bozsóék kislánya, Sárika. Voltunk állatkertben Bencével és szüleivel. A hónap végén újra szülinapoztunk Szerdahelyen, ezúttal bográcspartit tartott Csaba és Steve. Az előbbi 50, az utóbbi 30 lett. Augusztusban újra költöztünk. Már az új lakásban tartottuk a keresztelőt. Voltunk még búcsúban is, Péren. Szeptemberre belaktuk a lakást és újraindítottuk a blogot is. A továbbiakban kipihentük a nyarat, felfedeztük a környéket. Október elején Tatára kirándultunk, majd Esztergomba is. Elmentünk az őszi ifjúsági találkozóra Nagymarosra is. Ebben a hónapban született Gergő. Végre egy fiú a sok lány között! Nagy öröm is ért minket: Németországból hazalátogattak nővéremék, így a két baba, Sárika és Nórika végre találkozhattak. Novemberben, mikor minden kicsit lelassult, megdöbbenve vettük észre, hogy az elmúlt hónapok alatt kisbabánk észrevétlenül felcseperedett: megnőtt, és szinte teljesen önálló emberke lett :) Decemberben vártuk az első Mikulást, végigvárakoztuk az első Ádventet, és eljött az első közös Karácsonyunk. Most pedig előttünk a szilveszter, s holnap már egy új év.

Éjjeli menedék

Manóka az utóbbi napokban nagyon nyűgös. Sokat sírdogál, könnyen elszomorodik. Esténként, elalvás után sokszor felnyöszörög vagy felsír. Ilyenkor persze majdnem mindíg felébred. Nehezen alszik vissza, és éjfél-egy óra körül rendszeresen felkel, és vigasztalhatatlanul sír.
Beletelt pár napba, mikorra rájöttünk: úgy tűnik, elkezdte a felső fogait növeszteni.
Ezeken a késői órákon vigaszt csak a közelségünk ad neki, ezért menetrendszerűen beköltözik közénk az ágyba. Reggelre elmúlik a nyűgösség, jó kedvvel ébred. Egy darabig eljátszogat közöttünk, azután ránk mászik és úgy ébreszt. Remélem, ha már nem fog fájni a foga, akkor már nem lesz szüksége az éjjeli menedékre.

Szilveszteri programtervezet

Az úgy volt, hogy éppen indultunk haza Szerdahelyről. Előtte hazavittük Bencét a szüleihez. Csak Steve ment fel a lakásukba, mert Nóri már aludt az autóban. Mint később megtudtam, ott került szóba a szilveszter. Mivel Steve éjszakás lesz :( ezért Emiék kitalálták, hogy akkor napközben átjönnek Győrbe. Ezt pár szóban mi is megvitattuk, az ablakon át kiabálva.
Szereplők: Emi, Bence, én.
- Akkor majd meglátogatunk! - kiabálja Bence nekem.
- Jó, gyertek csak, várunk! - válaszolom. - Mikor?
- Szilveszterkor. - súgja Bencének Emi.
- Villástraktor! - kiabálja Bence.
:))))

Karácsony Szerdahelyen

A karácsonyt 26-án Szerdahelyen folytattuk. Délelőtt indultunk, és egyenesen az ottani mamáékhoz mentünk. Ők nagyon örültek manócskának.
Délután összegyűlt a szűk család, majdnem teljes létszámban. Csak az egyik sógorom, Csaba hiányzott vadászat miatt, No meg a nővéremék, Juditék Németországból. Megettük az ünnepi vacsorát, majd a fenyő köré gyűltünk. Megajándékoztuk egymást, majd megnéztük, ahogy Bence keresztfiunk kipróbálja vadiúj rollerét. Az este folyamán sokat beszélgettünk, nevettünk, játszottunk. Nagyon békés, szép karácsonyunk volt így együtt.

Karácsony mamáékkal

Úgy döntöttünk, hogy idén karácsonykor nem megyünk Pérre, inkább mi hívjuk meg Steve szüleit és testvérét hozzánk.
Reggel elaludtunk, így Steve is késve indult Pérre a vendégekért. Mikorra megjöttek, már javában készült az ünnepi ebéd. A mama és a papa sokat játszottak Nórival. Miután elkészült az ebéd, asztalhoz ültünk. Manónak eddíg ilyenben nem volt része, mert most ő is külön helyet kapott a székével. Eddíg ugyanis hasonló esetekben valamelyikünk ölében ült az asztalnál. Ebéd után jött a Jézuska. Megajándékoztuk egymást, és mindenki nagyon örült az ajándékainak. Csodálatosan jó volt így együtt lenni. Mama, Papa és Lackó sokat játszottak délután is Nórival, végül pedig fényképezkedés volt a fa előtt.

Kvarklipi, avagy " Hej Mangó "

Nóri, a sajtegér. Érdekes egy kislányunk van. Megvettük neki a nem éppen mindennapi ( árban sem ) gyümölcsöt, a mangót. Szép érettet, hibátlant, frisset, stb, stb. Szegény manó egyen valami különlegesebb gyümit is. Szépen pépesítettem neki. Már eléggé éhes volt, úgyhogy örömmel nekilátott. Az első pár kanál után azonban elkezdett fintorogni, majd a száját sem volt hajlandó kinyitni. Tettünk bele mézet, hogy édesebb legyen. Egy kanál után újra tiltakozott.
Steve épp sajtot reszelt a kajához, abból adott neki. Azt pillanatok alatt eltüntette, és még követelt magának. A vége az lett, hogy a mangót én ettem meg, Nórika pedig vagy 15 deka sajtot...

Szenteste

Elérkezett az este, mire négy héten át ( s talán régebben is ) vártunk. A szobát elárasztotta a fenyő és az égő gyertyák illata. A lakást karácsonyi dallamok töltötték be. A konyha is ünnepi díszbe öltözött és finom illatokkal csalogatott minket. Ünneplő ruhában ültünk asztalhoz mi hárman, hogy elfogyasszuk az első, igazi családi karácsonyi vacsoránkat.
Míg mi a finom hallal voltunk elfoglalva, a Jézuska a fa alá tette az ajándékokat. (  Persze nem mindet, mert kellett neki mennie Szerdahelyre és Pérre is. ) Ezért a vacsora után megnéztük, ki mit kapott. Nórit elsőre nem is az ajándékai érdekelték, hanem a szaloncukrok és mogyorók a fa alatti dobozban. ( Jövőre egyszerűbb lesz az ajándékozás, mert annyira lelkesedett a földimogyoróért, hogy azt kap egy zsákkal :D ) Szinte úgy kellett elvonszolni a doboztól a saját ajándékaihoz.
Először szétdúlta az ajándékokat és megtépázta a díszeket. Azután a könyveket megnézegette, de a tanulókutyussal eleinte kissé bátortalanul viselkedett. Mikor megmutogattuk neki, hogy hogyan kell vele játszani; előbb óvatosan, majd egyre bátrabban ismerkedett vele.
Nemcsak a picinek hozott ajándékot a Jézuska, hanem nekünk is. Mi mégis betoltuk Nórit a fa alá, mert nekünk Ő a legnagyobb és legcsodálatosabb ajándék.
Nemcsak karácsonykor, hanem minden pillanatban.

Karácsonyi készülődés

Nórinak szép első karácsonyt akartunk. Ezért a 24-e rohanással telt. Délelőtt még elmentünk a hiányzó apróságokat beszerezni. Dél volt, mikorra hazaértünk. A fa már megvolt, csak még díszek nélkül. Az ünnepi menü egy része is kész volt, meg a sütiké is. Megvolt a takarítás.
Nekiláttunk még egy sütit elkészíteni, amiből végül kettő lett. Majd a hal sütése került sorra. Steve közben szobát és fát díszített. Ebben segített neki manóka is. Igaz, a segítség inkább a gömbdíszek terrorizálásában és a szaloncukrok bontogatásában merült ki :)

Bejgli

Ezen a héten Périmama kétszer is volt nálunk, hogy bejglit ( mákos és diós ) süssön nekünk. Hiába, az ő szakmája :) Egyébként azért kétszer, mert az első ( is ) olyan finom lett, hogy esélye sem volt megérni a karácsonyt :)
Nórika nagyon élvezte, hogy a konyhában lehet láb alatt segíthet. Még a szükséges hozzávalókat is megkereste a konyhaszekrényben :)

Utolsó gyertya

( Mostanság az ünnepi készülődés miatt nem volt időnk írni. Lassan be fogjuk pótolni az elmaradt történeteket. )
Eljött ádvent utolsó hete. Már csak napok vannak karácsonyig. Nagyon várjuk az első karácsonyt Nórival. Meggyulladt az utolsó gyertya.

Vélemény

Manócskánk véleményt nyilvánított az emberekről. akiket ismer ( és szerintünk azokról is, akikkel még nem találkozott, de figyelemmel kísérik őt ). A kérdés az, hogy kitaláljátok-e, hogy mi a véleménye?

Habcsók

Eddig csak érintőlegesen írtunk Nóri vízhez való viszonyáról. Az elején, újszülöttként még ellenségek voltak, majd fokozatosan megbékéltek. Mára a víz és Maszatka nagy barátságban vannak egymással. Imád pancsolni. Bizonyítékul:

Megasztár vagy Csillag születik?

Ha lenne varázsgömböm és belenéznék, érdekes képet mutatna a jövőről. Látnék benne egy tehetségkutató műsort, úgy 17-18 év múlva. Eredményhirdetés: azon év énekes felfedezettje NÓRIKA!
Legalábbis azt gondoljuk, hogy kislányunk ilyesfajta babérokra tör. Elkezdett ugyanis énekelni ( nem lehet elég korán kezdeni ). A gond csak az, hogy ő ezt álmában teszi. Alvajárásról már hallotunk, de alvaéneklésről?
Este, mikor elalszik ( szeme csukva, békésen szuszog ), egyszer csak elkezd énekelni! Nem ébred fel, alszik tovább, és úgy öt perc után hagyja abba. Sőt, van úgy, hogy az éjszaka közepén is rázendít :D

Éhenkórász

Nóri mindenevő. Bármit, amit kap jó étvággyal és örömmel megeszi. Sőt. Azt is megenné, ami még nem való neki.
Van egy olyan szokása, ha valamelyikünk eszik valamit, akkor azt kinézi az ember szájából. Az lényegtelen, hogy ő esetleg közben valami más kaját kap. Abból is kell neki, amit mi, felnőttek eszünk. Ha nem kap, még méltatlankodva hangoskodik is. Ha végül kap valami kis darabkát - szigoróan olyan részt a kajából, amit már megehet -, azt boldogan elnyammogja; de olyan mohón, mnt aki éhenhalni készül. :)
Pedig kap eleget enni, becsszó!

Örömtűz

Nemrég tudtuk meg a jó hírt: Mira anyukája, Vica végre végzett a tanulással és levizsgázott!!! Eredményei ( ha a Tamás nevű kismadár pontosan csicsergett ) 5, 5, 4.
Ezúton is szeretnénk mindhárman gratulálni. Előbb-utóbb személyesen is fogunk!
Addig is örömtüzet gyújtunk :)

Puszi

Ma reggel egy ágyban ébredt kis családunk. Apa végre nem ment dolgozni. :O Nórika szokás szerint ágyba kapta a reggelijét, majd játszottunk. Annyira boldog volt, hogy mindketten ott vagyunk vele.
Steve egyszercsak azt mondta neki: " Nórika puci". Kislányunk mosolyogva odadugta fejecskéjét apa arcához, és adott neki egy tátott szájas puszit!!! :D
Eddig is próbáltuk pusziztatni, de soha nem volt eredménye. Viszont most annyira megtetszett neki, hogy még háromszor meg is ismételte :)

Egyedül ülünk

Azt hittük, a mi életünkből már kimarad a címben említett tudomány. Tudott Nóri ülni, de csak úgy, hogyha felültettük. Stabilan megült, eljátszot, és ha megunta, fogta magát és elmászott :)
Viszont nem tudott felülni. Eddíg. Egyszer csak  mászásból felült, majd kis idő múlva továbbmászott :)
Örülünk!!!

Háromnegyed

Elérkezett a várakozás harmadik hete. Már csak egy van hátra, és azután itt van az első karácsony Nórival. Meggyújtottuk a harmadik gyertyát.

Újra élőben

Hazatérés

Ott hagytam abba, hogy hazamehetünk Nórival. Míg egyedül voltam, mindent előkészítettem. Ráadásnak kivettem két hét szabadságot, hogy segíthessek a kezdeti időkben.

Szóval, mivel a hazatérés előtt ügyeltem, így reggel gyorsan hazaszaladtam a mózeskosárért és kis ruhákért. Becsomagoltuk manót, és búcsút intettünk a kórháznak. Mikorra a taxi letett a ház előtt, odaértek az első otthoni meglepetéslátogatók is. A péri mama jött, és vele Laci, Mari és Ildi Fehérvárról. Sokat nem időztek, csak megcsodálták Bobeket.
A hetünk az ismerkedéssel telt. Megmutattuk a picinek a lakást, az ablakból a fákat ( későbbi nagy barátait ), a holmijait... Kipróbáltuk közösen a fürdetést, pelusozást, öltöztetést, éjszakai felkelést. Szerencsére Nórika már az elejétől jó baba volt, így éjszakánként három óránként kelt, gyorsan szopizott és aludt is tovább. Amire büszke vagyok, az esetek 95 százalékában én keltem fel és vittem Antushoz az ágyba cicizni maszatkát. :)
Lassan egymáshoz szoktunk mi hárman. Naphosszat csak csodáltuk Antussal a mi pici babánkat. Milyen remekmű is egy baba. Mindene megvan ( csak picibe ), tökéletesen működik, szuszog, mozog...
Mondhatjuk, mintababánk lett. Nagyrészt aludt, mindenféle gond nélkül. Kétóránként evett, jól tűrte a nyaggatást, amiben újdonsült szülei részesítették. Nem volt hasfájós, nem volt nyűgös. Az egyetlen gyenge láncszem a fürdés. Az valahogy nem jött be neki ( később annál inkább, de ezt majd máskor ). Volt sírás, kepesztés, pedig mi mindent előírásszerűen csináltunk. :(
Az, hogy ügyes lesz, már ekkor megmutatkozott. Gyakorlatilag kéthetesen az oldalára fordult és vissza, ha úgy tartotta kedve. Ha ébren volt, mindent érdeklődve vizsgált. Ami nekem ezekben az időkben ( és később is, ameddig tartott ) a legjobban tetszett benne, az az ösztönös szopizás. Ha valami a szájacskája közelébe került, fejecskéjét gyorsan jobbra-balra tekergetve próbálta bekapni. Annyira édes volt!

10

Hogyan is néz ki egy 10 hónapos Kópéság?
Először is: van egy édes kerek fejecskéje. :) Rajta gyémánt kék szemek, melyek előtt nem marad titokban semmi.
2 picurka fül, mindent meghall, legyen az, ha kulcs zördül a zárban, ha a megérkező apa szól neki a folyosóról, ha beindul a robotgép - készül a "hammája".
Szájacska, ami be nem áll. Benne van:
- két fogacska ( egyenlőre ), ami mindent meg-, le-, átrág. Nagyon tud ám harapni! :D És nagyon tud ám fájni! :(
- nyelvecske, amit az utóbbi időben minden tevékenységéhez kidug. :P
Pont, pont vesszőcske, készen van a fejecske. :)
Vékony nyaka, nagy a hasa, melybe mindent beletöm ( nagymamik legeslegnagyobb örömére ). Nála nincs olyan, hogy elég, nem kell több valamilyen kajából. Nem! Max elalszik rajta. ;)
Folytatva a felsorolást van két kis keze. Mindenbe belekapaszkodik. Legyen az a hajam, kiságya, nagyágyunk, polcok, tükrök, fiókok, székek.
Van 10 kicsi ujja, melyek előtt nem marad rejtve a fiókban lapuló zokni (csak úgy repkednek!), tányérban a főzelék, cserépben a föld, kosarakban a játék. Most éljük a (ki)pakolós korszakot. :)
A végére, - de nem utolsósorban - 2 lábikó. Ahogy Steve mondaná: elöl hurka, hátul sunka. Ezek a lábikók cipelik mostanában 8 és fél kilóját, mert non-stop  menni és menni akar. Sohasem állnak le, talán csak akkor ha alszik.
Mászik, mint a villám, csak úgy csettegnek a praclijai a padlón. :)
Elfogult lennék ezzel a Törppicurral?
Lehet:
Más dolgom úgysincs. :D :D :D :D :D :D :D

Labdázunk

Mostanában egyre kevésbé érdeklik manócskánkat a babajátékok. Mindíg valami újat kell kitalálni neki. Megpróbálkoztunk a labdázással. Bejött, mert imádja! Gurítjuk neki a labdát, ő visszagurítja vagy dobja. Ha rosszfelé megy, utánamászik. Annyira belejött, hogy néha két labdával játszunk. :)

(Inter)aktív kutya

Elkezdtük beszerezni Nórinak az ajándékokat karácsonyra. Mivel sok jót hallottunk róla barátainktól, úgy döntöttünk, hogy veszünk neki egy tanuló-kutyust is. Biztos többen ismeritek, akik nem, azoknak egy rövid ismertető. Puha plüssből van, tud énekelni több dalt, zenél, mondja a színeket, számokat, testrészeket, abc-t, stb. Elég a babának megérinteni ( 6 hónapos kortól ajánlott ), és reagál rá. Igazi interaktív játék.
Nos, a mi példányunk inkább csak aktív. Este rakodtunk a konyhában, és egyszercsak ugatás, majd énekszó hallatszott a szobai szekrényből. Odamentünk, hogy mi lehet az - naná, hogy a kutya volt -, de ahogy az ajtó kinyílt, csend. Ajtó becsuk, mi vissza konyhába, ugatás és ének. Szoba, ajtó ki, csend, ajtó be, konyha. Ugatás, ének, szoba, szekrény, csend. Ott maradtunk, hogy mi lesz: ajtó be, ugatás, ajtó ki. Megoldás: egy pulcsit az ajtó a kutyusnak nyomott, az pedg érintésnek érzékelte és megszólalt. :D

Alvamászó

Szinte csak suttogni merjük: Nóri az utóbbi időben éjszakánként nyugodtan alszik. Ez azt jelenti, hogy maximum egyszer kel fel éjfélig inni vagy elveszett cumi miatt. Ha rendezzük aktuális problémáját, azonnal visszaalszik. Éjfél után néha hajnalban is felkel fázás miatt. Ha betakarjuk, alszik tovább. Alkalomadtán azonban még reggelre közénk vándorol.
Viszont felvett egy új szokást. Alvajáró helyett alvamászó lett. Letesszük aludni a kiságyba, hosszában, ahogy azt kell. Elalszik, betakarjuk, otthagyjuk. Ő pedig nekilát álmában vándorolni. Rendszeresen bemászik az ágya végébe, és keresztbe fekszik, kb. 70x20 cm-es részen. Ott alszik boldogan, nyalábolja a maciját. :)
Mi viszont aggódunk, mert ezzel egyidőben rendszeresen kimászik a takarója alól, reggelre pedig jégcsap lesz. :(

Ádvent, második felvonás

Eltelt újabb egy hét. Immáron félidőnél vagyunk. Meggyújtottuk a második gyertyát.

Ezmiez?

A kérdés az, hogy mi lehet a képen?

Nos, ez a valami Nórié, és most először kapott ilyet. Kislányunk persze van olyan rendes, hogy megmutatja, mire jó, s így megoldja a rejtélyt.

Bizony, babánk megkapta élete első fogkeféjét!

Mikulás mindenütt

A mai napot Péren töltöttük. Csodák csodája, ott is járt a Mikulás. Nóri ajándékkészlete is megszaporodott. Az újonnan csatlakozottak:
- 1 darab nagy csokimiki
- 2 darab karamellás csoki ( szigorúan márka nélkül, hogy ne reklámozzunk :D -> a színe viszont lila )
- 10 darab szaloncukor
- 1 darab körte
- 1 darab óriásalma
- 3 darab banán
- 1 darab plüsshóember
- egy táska játék
Diszkrét adag, és a másik mamánál még nem is voltunk. Lehet, hogy oda kisteherautóval kell mennünk :)

A Mikulás visszatér

Úgy tűnik, nem hiába volt ébren egész éjszaka a kisvakond: reggelre a kiscipőkbe ajándékot tett a Mikulás!!! Sőt, mivel kicsi volt a méret, így tett még egy csizmácskát is, hogy jobban elférjenek a meglepetések. A teljes lista ( bár azt hallani, a nagyszülőknél is járt a nagyszakállú, és ott még nem voltunk ):
- 6 darab, különböző méretű csokimiki ( kettő közülük Micimacinak öltözött )
- 1 darab csokicsizma
- 1 darab MIKULÁSTOJÁS (!!!)
- 1 darab Hófehérkés kiskönyv
- 1 darab Lilo és Stich-es kiskönyv
- 1 darab Scamp body "Sééétálunk sééétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk... csücs!!!" felirattal ( ez utóbbi Nórin látható, álmában tette rá a Mikulás :) )

Nóri és a Mikulás

Mivel ma végre volt egy kis időnk együtt, úgy döntöttünk, megpróbálunk beszerezni ezt-azt a karácsonyhoz. ( Ne minden az utolsó pillanatra maradjon. ) Körutunk során elérkeztünk egy új, mármegnyitottdemégafelétépítik bevásárlóközponthoz az állatkert közelében. Igaz, a hely még félig üres, de volt egy nagy meglepetés: ott volt egy egész darab, igazi, élő Mikulás!!! Hosszú fehér szakállal, piros ruhával, zsákkal és krampusszal felszerelve, ahogy az illik.
Steve odavitte hozzá Nórit, hogy jaj de jó, manókának tetszeni fog. Aha, persze. Kislányunk fütyült az egészre, és inkább a harmadik emeletről a földszintig kanyargó fényes csőcsúszdát tüntette ki figyelmével.
Azért biztos, ami biztos kikészítettük a kiscipőket, hátha újra akar próbálkozni Nórinál a nagyszakállú.
Hogy éjszaka a cipőnek nyoma ne vesszen, kismaszat jelenlegi kedvence, az idomított örző-védő Tadi-vakond várja a Télapót :)

Hinta - palinta

Mostanában ha sétálni megyünk, muszáj valami érdekeset kitalálni minden alkalomra. Aludni már nem akar a kocsiban, lassan lefeküdni sem. A környék meg nem mindig köti le.

A közelben van egy jó kis játszótér, tényleg minden gyerek igényeinek, és korának megfelelő hintával, mászókával. Most mi is kipróbáltuk.

Nórika élvezte nagyon. Fülig ért a szája, alig akart belőle kimászni. :)

Sajnos az időjárás már nem nagyon kedvez az ilyen elfoglaltságoknak, de azért kihasználunk minden naposabbat, hogy kedvezhessünk neki.