2010. január 21., csütörtök

Véradás

Most látom, vannak befejezetlen írások. Hajrá!
Voltam vért adni Péren. Manóka addig a nagyszülőknél volt. Míg a székben feküdtem, elgondolkozam. Pár évvel ezelőtt jöttem ide először, azóta pedig már a harminchatodikat pipálhatom ki. Jó érzés tudni, hogy valahol valakit talán az én vérem ment meg. Azt hiszem, ha maszatka betölti a 18-at, szorgalmazni fogom neki is a véradást. Persze az ő döntése lesz, hogy akarja-e majd. Mindenesetre remélem, hogy én még akkor is tudok majd vért adni.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése