Késsel-villával

Nóriék az oviban már szeptember óta tanulják a késsel-villával való evést. Az igaz, hogy mi már jóval régebb óta engedjük villával enni mindkettőjüket. A kés azonban tabu volt. Eddig. Úgy döntöttünk, megpróbálhatja itthon is a kés alkalmazását, persze csak szülői felügyelettel. Erre azért van szükség, mert nem az étkészlethez való, késnek csúfult valamit kapta - amivel egyébként már hosszú ideje egyedül kenegeti a kenyérkéit vajjal, sajttal, miegymással -, hanem igazi, éles kést. Nagyon ügyesen megy neki, és annyira élvezi, hogy egyedül szeletelhet - mint a nagyok -, hogy mindent azzal akar enni. Mondjuk vacsoránál kicsit mókás, ahogy a virslit is késsel-villával eszi :)
Bandu is próbálkozik, de neki még nem megy, meg annyira mi sem akarjuk, hogy késsel hadakozzon. Így azt mondtuk neki, hogy majd akkor térjen vissza a késsel evés művészetére, ha már az oviban is használhatják. Ebbe a verzióba ő is szó nélkül beleegyezett.