Evés, alvás = NEM

Teljesen kétségbe vagyok esve. :(
 
Az én kicsi lányom, akinek, ha ételt adott az ember, már vigyorgott, és az volt a haver, most megmakacsolta magát.
Reggelire szépen elnyammogja a kenyérkatonákat, és ennyi! Mert a nap további részében kész cirkusz az etetés. :( Hiába adok én neki főzeléket, levest, rizst husival, gyümölcsöt... - ergó bármit. Megkóstolja, és a másik kanállal már nem kell neki. Pedig nem változott neki semmi a főzésben, az ízekben. De annyira sem, hogy unná, mert azt hiszem elég változatos kajákat kap.
Kanál sem érdekli - gondoltam, kedvet csinálok az evészetéhez - de csak lekotorja a főzeléket, és maszatol.
Uzsira jöhet egy kis joghurt, vacsi megint kínszenvedés.
Nem akarom elvenni a kedvét az evéstől, meg, hogy valami rossz élményt összekapcsoljon vele. Eddig öröm volt vele enni - megetetni. De szerintem meleg étel azért kellene a kis pocakba.

Ha még csak az evés lenne a gond ( bár az sem piskóta ), azért megbirkóznék vele. Talán.
De ami engem mindig is kiakaszt, és kiakasztott, az az alvás. Bocsánat, a nem alvás. Eddig sem volt könnyű dolgom-dolgunk az altatásával-alvásával, de amit mostanában művel az egyszerűen kiborító.
Este 9 körül tesszük le aludni. Az, hogy egy csomószor felsír cumi, szomjúság, szeretethiány, meg még ki tudja mi miatt, az már mellékes, mert kezdjük megszokni. :) Hogy ennyi idős gyereknek illő lenne végigaludni az éjszakát - ha nem is minden alkalommal - azt már meg sem említem.
De, hogy éjjel, 2 óra magasságában felkel, s nem hajlandó visszaaludni, hajnali 4-ig  szórakoztatni kell, az már kicsit sok! Persze lehetne csendben is lenni, de akkor mutatja be az összes tudományát. :O Tapsizik, táncol, dumál, berreg, rugó-rugózik, talpaival tapsizik, ellopja apja kispárnáját, tépi a hajunkat, kinyitásra készteti a szemhéjunkat, ha esetleg alvást imitálunk. :D
Ha ezt más mesélné, biztosan jót kuncognék, és édes szituációnak tartanám, de éjjel már nem tartom annyira édesnek ezt a büdös kölköt. :)
Azt hinné az ember, majd délután egy jót alszik, én pedig szusszanhatok egy keveset. Aha! Persze! Ahogy azt én elképzeltem! :)
Egy(!) órás altatás után, amiben volt sírás, nevetés, szép szó, éneklés, csend - nagy nehezen elaludt. Hurrrrááá!
25 percig aludt! :((
Kezdődött az egész elölről. :(
Nem ragaszkodnék én az alváshoz, ha nem dörzsölné vörösre a szemeit, nem nyűgösködne. De nyűgös, sírós, álmos. Nekem pedig, egyre fogy a türelmem, amiből amúgy sincs sok. :(

Legalább, ha tudnám a miértjét, okosabb lennék. A fog rovására mégsem írhatok mindent. Nyála nem folyik, igaz, mindent a szájába vesz. Vagy mégis a foga? 
Remélem mihamarabb rendeződnek az alvási és evési problémák, addig is bizalommal tekintek a ma éjszaka elé. :))))))))