Haverok, buli, Fanta - helyett tea a járókában

Ahogy hűvösödik az idő, s Bobekunk még mindig nem lábalt ki a náthából, :( elgondolkodtam, hogy ideje lenne pár szinttel feljebb költöztetni a kisasszonyt (eddig a játszószőnyegen hempergett).

Péri mamánál már megtudta, hogy van járóka is a világon. Megszokta, hogy neki ott, abba kell játszania, de azon már nagyot nézett, mikor meglátta, hogy ilyen alkalmatosság van itthon is, mint új játszóhely. :-O

Persze nem örökre száműztük őt a szőnyegről, hiszen a kúszás - mászás lent azért jobban megy, főleg az új popsiemelgetős tudománya.

Babba - babba és a kis halacska, avagy szótár Nórikához

Bobekunk kommunikatív mivolta eddig kimerült a gagyogás, sikongatás és a szótagismételgetésben.
Amikor először "mondta" a mamma - mammát csak tátogott, mint egy kis hal, én pedig mentem neki kajcsit készíteni, hogy biztos éhes ez a gyerek. Aztán csak csodálkoztam, miért nem eszik?
De ő csak mammázott némán rendületlenül. Nehezen esett le a tantusz, hogy ő már társalog.
A babba - babbát már hangosan ismételgeti és tök ééédi, :DD amikor a kettőt összekapcsolja, immár hangosan.
Mivel utólag már nem lehet, :( a kegközelebbi bébihez majd kérünk a gólyától egy baba - magyar kéziszótárat.

Baba - mama a takonykórban

Manócskánk átesett élete első betegségén. :(

Szerda éjszaka már nagyon köhögött, mindig arra sírt fel, hogy kiesett miatta a cumi a szájából.

Csütörtökön voltunk dokinéninél, szokásos havi tanácsadáson. Nónika 7050g és 72 cm, bár az utóbbit csak én mértem házilag. Panaszaira köptetőt kapott, valami ánizsosat, ami gyógyszernek nem minősül. Mondván, ilyen esős időben úgyis mindenki megbetegedik.

Hazafelé már elkezdett csöpögni az orra is. :( Bevetettük az orrszi-porszit. Szegénykém egyrészt hagyta, mert megkönnyebbült, másrészt viszont félt a hangjától, meg úgy az egésztől.

Péntekre úgy elmúlt a náthája, mintha nem is lett volna :D, engem meg levett a lábamról (mármint a nátha). :(

Annyira eldugult az orrom, hogy Steve nevetett a kappan-hangomon. :)))

Ja, kaptunk a fogzásra Viburcol kúpot, remélem segíteni fog, mert náthásan nem ért rá fogat növeszteni.

Újra elkezdte magát hintáztatni, meg hátrafelé kúszik. Olyan ééédes!! :DD

Fogzás

Jelentem, kipurcanok! :(
Már eleve jól kezdtük a tegnapot, bágyadtan kelt Nórika. Sírós volt a megszokott vigyorgás helyett. Még hancúrozni sem volt kedve. :(
Belázasodott. Bennem meg felébredt a kisördög, hogy biztosan nem vigyáztam rá, és megfázott - babusra sapka, plusz réteg ruha. Szegény meg csak lesett, hogy mire ez a nagy felhajtás. Csak hát nem megfázott a drága, hanem jön a foga. Jönne!
Egész nap nem aludt, sem 20 percet, sem 5 percet, SEMMIT! Ringattam, babusgattam, de ha leraktam, bőgés. Na jó, akkor játszunk, - nem tetszik. Ha bohóckodtam, sírás volt a válasz.
A nap fénypontja a pancsi volt, legalább azt végigénekelte. :)
Este, miután leültem, hogy kipihenjem e fárasztó napot, újra felsírt és kezdődött minden előről. :(
Óránként kelt 8-tól, éjjel 1-ig. Már a sírás határán álltam én is.
Gyógymódok?:
- Dentinox gél - semmit sem ér, cuppog, ha meglátja.
- hűthető rágókák - sírás rá a válasz.
- pálinkás ínybedörzsölés - ezt inkább nem próbálom, bár állítólag nagyanyáimnak hatott.
- íny maszírozása - eddig, még ez bizonyul hatásosnak.
Csütörtökön megyünk védőnénihez, majd kérünk hatásosabb szert, addig meg félek az estéktől.
Csak, ha ilyen kimerítő az alsó fog megjelenése, milyen lesz a felső? - mert állítólag az még rosszabb. :(((

Hála

Ma reggel énekszóra ébredtem - Bobek így követelte reggeli tejecskéjét. :) Ilyenkor kótyagosan megyek a konyhába tápszert készíteni neki. Miután kiszívta közel 3 decis adagját elégedett mosoly terült el arcán. :D Böfizés helyett vállamba fúrta fejecskéjét és hálásan nézett rám. Ma nőtt az önbizalmam, hogy nem is vagyok én olyan rossz anya, mivel nem szoptatom őt mindmáig rendszeresen. :D
Köszönöm Nórika! :)))

Szerdahelyen

A hétvégét Szerdahelyen Emi mamánál és Anti papánál töltöttük. Mivel ők ritkábban látják Nórikát, ezek a hétvégék mindig mozgalmasabbak.

Péntek délután felpakoklva, "mindenamiBobekunknakkellhet"elindultunk. A nagy izgalom hatására rögtön be is vágta a szundit, s mire felpillantott, már ebadta unokatesója(Bence) nyúzta őt. E sokkhatásra eltört a mécses , és egész hétvégén sanda szemekkel bámult bántalmazójára.

Másnap meglepve mindenkit, miután elpanaszoltam Nórika alvási szokásait, aludt 2! órát, felkelt, megkóstolta a mama féle krumplifőzeléket, és újra két órát aludt. Szüleim és nővéreim pedig nem értették, miért is panaszkodok erre a kis angyalkára. Az érintett pedig nagy kópésan rám vigyorgott. :D (Lehet, hogy a mamák tudnak valamit?)
A rokoni látogatások így elmaradtak, helyette az udvaron ismerkedtünk meg Buksival, (akinek az ugatását mindig élénken hallgatja az ágyból),valamint tyúkokkal és nyuszikkal.

A vasárnapi misét számára a harangok zúgása és papunk éneklése tette emlékezetessé -ugyanis általában átalussza.
Délután, kipihenten már Bencével is megbékélt, akinek századszor is el kellett magyarázni, hogy anyukájában növekvő kistesója sem lesz Nórikánál játékosabb.
Mama és papa könnyes búcsúja után, kicsit szomorúan jöttünk vissza, de itthon meglátva az ismerős játékait és kiságyát boldgan fúrta bele párnájába kis buksiját.

Újra a képernyőn

Akkor...

és Most...

Halihó mindenki, aki Bobek-blogra talált!

Most, hogy Nórika ( Kisbobek, Manó, Inci-Finci, Nóricka... ) féléves, újra megpróbálkozunk az írással. Olvasva az ismerős és ismeretlen blogokat, mi is kedvet kaptunk hozzá, és reméljük, hogy ez az oldal hosszabb keletű lesz, mint az előző!

Részletesen nem lehet leírni, hogy mi minden történt, de valamit azért illik mesélni.

A legutóbbi (08.13) védőnéninél tett látogatásunkkor 6700g és 68cm volt a Manó. Azóta biztosan hízott, mert a derekam megérzi :)

EVÉS:

Sajnos beleestem a kezdő anyák legnagyobb hibájába, :( mert az 5. hónap táján már nem bíztam magamban?, szopizásban?, Nórikában?, ki tudja már és elkezdtük a tápszerezést.
Először minden második evése volt a szopi, majd a kis kényelmes leredukálta. :(
Most már ott tartunk, hogy este mindenképp van szopi, reggel pedig csak az íze kedvéért.
Tejecske mellé természetesen már eszik főzelékféléket is. Próbálkozunk csirkehússal és májjal, de a kedvence: gyümölcs minden mennyiségben! (Meg persze minden ami a szájába kerül.) Nagymamák nagy bánatára még nem eszik szalonnát, pörköltet és pékárut. :)))
Foga még nincs, időszakosan tör rá a fogzási fájdalom. Ilyenkor a nyálát fújja buborékba - jó esetben. Legnagyobb sláger ezt evés közben csinálni, amikor a kiskanál a szájához ér :) Tehát most már nemcsak Kisbobeknek, de nekem is kell védőfelszerelés... meg a falnak... meg a bútoroknak :)



ALVÁS:


Hát Bobekpajtás eddig sem az alvásról volt híres! Napközben 2-3 x 30-40 percet alszik. Bár néha ünnepnapokon meglep 1x másfél órás alvással, de akkor később nem hajlandó többet aludni. Szóval egész nap csak Nórikázunk. :)) Épp annyit alszik,hogy az ebédet fel tudom tenni főni. Azért rendes, mert gondoskodik szüleiről. :)) Éjszakát végigalussza, azzal a kitérővel, hogy 4-5 óra tájban a szülei közé kéredzkedik. Nem tudom eldönteni, hogy ez jó-e vagy sem. Próbáltam utánaolvasni, de ahány könyv, annyi tanács és összezavarnak. Így vagyok az altatással is. Nálunk az egyedül alvás képessége NAGY Mumus. :(

MOZGÁS:


Amikor nem figyelek rá, képes 1 métert is elkúszni kiindulási helyéből. Oda-vissza forog, kitámasztva megül. Ha felhúzom ülésbe, már rúgja magát álló helyzetbe és rugózik, táncol. Legújabb tudománya, hogy négykézlábra áll, és hintáztatja magát. Háton fekve lábaival hintázik. Ezeket a tudományait időszakosan váltogatja.

SÍRÁS:

Nórika nem az a sírós fajta. :) Ha sír, ott már nagy a baj. :(( Ő méltatlankodik a bánásmód ellen, ha vmi nem tetszik neki.

Szóval így állunk fél év távlatában.

Remélem nemsokára találkozunk!