Baba - mama a takonykórban

Manócskánk átesett élete első betegségén. :(

Szerda éjszaka már nagyon köhögött, mindig arra sírt fel, hogy kiesett miatta a cumi a szájából.

Csütörtökön voltunk dokinéninél, szokásos havi tanácsadáson. Nónika 7050g és 72 cm, bár az utóbbit csak én mértem házilag. Panaszaira köptetőt kapott, valami ánizsosat, ami gyógyszernek nem minősül. Mondván, ilyen esős időben úgyis mindenki megbetegedik.

Hazafelé már elkezdett csöpögni az orra is. :( Bevetettük az orrszi-porszit. Szegénykém egyrészt hagyta, mert megkönnyebbült, másrészt viszont félt a hangjától, meg úgy az egésztől.

Péntekre úgy elmúlt a náthája, mintha nem is lett volna :D, engem meg levett a lábamról (mármint a nátha). :(

Annyira eldugult az orrom, hogy Steve nevetett a kappan-hangomon. :)))

Ja, kaptunk a fogzásra Viburcol kúpot, remélem segíteni fog, mert náthásan nem ért rá fogat növeszteni.

Újra elkezdte magát hintáztatni, meg hátrafelé kúszik. Olyan ééédes!! :DD