Mivel jól sikerült az első séta odakint, a második hónap a környék megismerésével telt. Sokat sétáltunk a manónkkal és az ő vadiúj babakocsijával ( igen, csak ekkorra vettük meg neki ) a környező utcákon. Új látogatónk e hónapban négy fő volt: elsőnek barátunk, Pap Gábor érkezett. Olyan volt, mint Dávid és Góliát ( megszemélyesítők: Nóri a maga 55 centijével, és Gábor diszkrét 2 méterével ), csak nem végződött olyan csúnyán :) A második Kiss Attila nevű exkollégám volt, a harmadik helyen pedig ketten osztoztak, aZanya és aZapa ( polgári nevükön Ildi és Kolly ).
Maszatka kezdett megbarátkozni a vízzel, ugyanis először nagy ellenségek voltak. Már jóval többet volt ébren és próbálgatta fejleszteni a képességeit. Öltögette a nyelvét, integetett, próbált hason buksit emelni, pocira fordulni ( csak az oldaláig ment ), kezdte megfogni a tárgyakat és megjelent az első mosolyféleség is.
1 megjegyzés:
...ja, már megijedtem, hogy a második "baleset"...
gyors lett volna :)
Megjegyzés küldése