Délelőtt Nórival közösen pakoltuk össze a holmikat. Én be, ő ki. ;) Ebéd után könnyes búcsút vettünk Apától, és szomorúan konstatáltuk, hogy hirtelen nem betegedett meg :P, így nem jöhetett velünk. :(
Nóci általában szeret autózni, utazni, de kicsit lefárasztott, mert az odaúton elénekeltem a 3 mese-zene cd teljes repertoárját, hogy eltereljem a figyelmét.
Délután bementem a tesómhoz a kórházba. Nóri észre sem vette, hogy lepasszoltam a mamához. Már el is felejtettem a szerdahelyi kórház szagát - terjeng a formalin. :S
Marcika nagyon picike. Annyira hihetetlen, hogy egy éve még Nóri volt ekkorka, most meg kész " hiszti-kupac". :)
Bocs a kép minőségéért, de a mamákat és babákat egy üvegablak választja el a látogatóktól. ( A győri kórház ehhez képest galambház. )
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése