Van egy gazdag pasi, aki megvett egy lepukkant TSZ telepet, a felét lebontotta, majd a maradékot kipofozta és épített is hozzá. Megszépítette, és csinált belőle egy "Ranch"-et. Bár kicsit sem hasonlít Southfork-hoz a Dallas-ból, de azért a gyerekeknek futkározni, állatokkal ismerkedni jó. Láttunk lovakat, kutyát, fácánt, papagájokat, kacsát, pulykát, tyúkokat, őzikéket, nyuszit, kecskét. Voltak hintók és egy régi tűzoltóautó is.
Van lehetőség lovagolni és kocsikázni is. Az előbbi nem érdekelte Nórit, az utóbbit meg aranyárban mérik. Bár azért sem lelkesedett a leányzó.
Körbejártuk a farmot, megnéztünk mindent, nem hagyva ki az ügetőpályát, a lóistállókat, a lovas szökőkutat, a Széchenyi-szobrot és a gyönyörű, fából készült kápolnát sem. Ezután kiültünk az étterem teraszára - igen, az is van, és nagyon hangulatos -, és vacsorát rendeltünk.
Amíg vártuk, hogy elkészüljön, lehetett játszani. Az egész hely nagyon gyerekbarát, rengeteg játéklehetőség van a kisebb-nagyobb lurkóknak. Nóri hintázott, csúszdázott, mászókázott, motorozott, labdázott és még ki tudja, mi mindennel játszott. Itt ismerte meg és szeretett bele a trambulinba. Volt egy szép nagy darab, biztonsági hálóval, ahogy az kell. Rengeteget ugrált benne. Azóta, ha valahol találkozunk ilyennel, rögtön belemászik, és kifulladásig ugrál benne. Azt hiszem, itthonra is be kell szerezni egyet.
Ami a vacsit illeti, a kiszolgálás figyelmes, nagyszerű volt, az étel pedig hihetetlenül finom. Az árak pedig korrektek.
A kiruccanás végén elkezdett szemerkélni az eső, de ennek ellenére nagyszerű volt. Nagyon feltöltődtünk ezalatt a pár óra alatt, és jó volt kicsit csak négyesben lenni.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése