Budapest

Ma Budapestre kirándultunk. A terv egy kis városnézés, némi vásárolgatás, pici munka és egy rokonlátogatás volt. Ennek kapcsán elhívtuk Öcsi papát is, hiszen a testvéréhez, nagynénémékhez, Márti néniékhez.
A munkát gyorsan letudtam Tatabányán, majd meg sem álltunk a rokonokig. Beszélgettünk, ebédeltünk, és utána nekiindultunk a városnak.
A gyerekek azt szeretik a legjobban a fővárosban, hogy lehet sok-sok olyan tömegközlekedési eszközön utazni, ami nálunk nincs. Így aztán mindenfélét kipróbáltunk. Villamost, buszt, metrót, hévet, combinot - volt, amit többször is. Utaztunk az új, automata 4-es metrón is, sőt a szintén új, 56 méter hosszú CAF villamossal is. Sajnos, bár az útiterv jó volt, mégis a városi körutazást le kellett rövidíteni, így a troli kimaradt :( Majd legközelebb :)
Sajnos, fényképezőt nem vittünk, így csak pár mobilos fotó az emlék...

Budapest, Budapest, te csodás - 3. nap

Harmadik, egyben utolsó napunk a már megszokott kezdet után a Mammut központban folytatódott egy kis kitérővel.

Majd a vasúttörténeti parkban mentünk. Először megnéztük a régi gőzmozdonyokat, néhányra fel is másztunk, és vonatosat játszottunk. Ezután körbejártuk a sok-sok kiállított mozdonyt, vasúti kocsit, gépezeteket. Még autót is találtunk, ami a sínem közlekedik! ( Később meg még egyet.) Kipróbáltuk a fordítókorongot is, amin régen a mozdonyokat fordították meg.

A következő állomás a fűtőház volt, ennek egy részében épp ásványkiállítást tartottak. Volt aranymosás és szerencsekerék is, amit mindkét gyerkőc meg is pörgetett. Egy-egy ásványkincset nyert mindegyikük. Továbbhaladva a fűtőházban meglestük a bent lakó vonatokat, majd felmásztunk az Omnibuszra. Igaz, nem volt éjjel, de legalább ott voltunk "az omnibusz tetején" :)

Innen jó kilátás nyílt az egész parkra.

Leszállás után kipróbáltuk a legrégebbi kocsikat, amik még látták az 1800-as éveket, és egyidősek a magyar vasúttal.

Pihentünk egy kicsit, ettünk-ittunk. Közben Nóri összebarátkozott egy kedves, fiatal japán párral. Nóri nem beszél japánul, ők nem beszéltek magyarul, mégis megértették egymást :)
Ezután jöhetett egy kis hajtányozás, majd  kipróbáltuk a kerti vasutat is. Ez utóbbi végigkanyarog a parkon, alagúton, hidakon át.

Búcsúzóul még megnéztük a modellvasutakat, majd élményekkel telve elhagytuk a parkot.
A következő állomás a fogaskerekű vasút volt, amivel felmentünk a Széchenyi hegyre.

A végállomástól elsétáltunk a Gyermekvasút ( régen Úttörővasút ) végállomására. Megvártuk a kicsi vonatot, közben a gyerekek bolondoztak. Miután felszálltunk, az iskolás korú kalauzlány ellenőrizte a jegyeket, és kezdődött a " Hegyek között völgyek között zakatol a vonat ". Szép tájakon, dombokon, hegyeken, alagutakon kanyargott a vonat. Még a híres úttörőközpontot, Csillebércet is láttuk. A végállomás Hűvösvölgyben van, szinte a parkoló autónál tett le minket a vonat.

Visszamentünk a rokonokhoz, kicsit még beszélgettünk, végül elbúcsúztunk és útra keltünk hazafelé.

Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, de igazán maradandó emlék a gyerkőcöknek lett ez a pár nap. Igazán jól érezték magukat, azt hiszem, tartalmassá sikerült nekik tenni ezeket a napokat. Nem csupán a helyek miatt, amiket felkerestünk, de a tömegközlekedés - villamos, busz, metró, mozgólépcső, stb. - is elvarázsolta őket. ( A metrónak például mindig kellett integetni. )
Jövőre is megpróbálunk valami hasonlóan maradandó kalandot kitalálni a családi nyaralásra.

Budapest, Budapest, te csodás - 2. nap

Erre a napra jóval több programot terveztünk. Ezért időben keltünk, és reggeli után már indultunk is. Az autót ugyanott hagytuk, mint tegnap, és villamos-busz kettőssel elsőként a libegőhöz mentünk.

Fellibbentünk vele a János-hegyre,

és onnan egy jó sétával felmentünk az Erzsébet-kilátóhoz.

A panoráma csodálatos volt, messze be lehetett látni a környéket.

Miután eleget nézelődtünk, visszamentünk a libegőhöz, és az levitt minket a hegyről.

Lent még megnéztük az amerikai nagykövetséget is.
A következő látnivalónk a Repülőgép emlékpark volt Ferihegyen. Ide busz-metró-metró-busz együttes vitt minket. Először kicsit sétáltunk a Liszt Ferenc repülőtéren,

majd irány az emlékpark. Itt régi repülők és a hozzájuk tartozó eszközök laknak. A gyerekek bemehettek a repülőkbe, pilótást játszottak, meg lépcsőkocsi-vezetőt. Sőt, még egyik repcsi szárnyára is felmásztak :)

Mikorra mindent megnéztünk, annyira elfáradtak, hogy visszafelé a buszon elaludtak.

Kicsit mászkáltunk, nézelődtünk a városban, majd beültünk egy KFC-be enni valamit.

Utána átmentünk Budára, nézelődtünk a rakparton és megnéztük a Lánchidat.

Következő állomás a sikló volt, ami felvitt minket a várba.

Itt sétáltunk egy nagyot, körbenéztünk mindent, majd a kicsi várbusszal elhagytuk a várat.

Mivel már esteledett, zártuk a programokat és visszamentünk az autóért. A házban pedig már várt minket a vacsora, majd a gyerekeknek a puha ágy, nekünk meg a beszélgetés.