Pázmánd a Velencei-tó mellett, 3. nap

Az utolsó nap kiadós reggelivel kezdődött.

Ezután templomba mentünk, misére. A falunak kicsi, de hangulatos temploma van.

A templomban aztán elszabadultak az érzelmek. Mondtam is Tamásnak, ha már helyben vagyunk... :)

Mise után fagyiztunk, majd visszamentünk a házba, és az ifjú pár elpróbálta a nyitótáncot is.

Ezután ebédig pihengettünk, játszottunk. Tamás még palacsintát is sütött.

Ebéd után a tegnap már bevált strandon folytattuk a napot. Fürödtünk, ettünk, kipróbáltuk az óriáscsúszdát. Legvégül még egy kis játszóterezésre is volt idő.

Pázmánd a Velencei-tó mellett, 2. nap

A második nap reggel az apák felkerekedtek, és elmentek a boltba.
"Menjünk gyalog, itt van közel." - mondta Tamás.
Konkrétan a bolt a két kilométer hosszú falu másik felén volt :(
Jól be is vásároltunk, és 2:1 arányban visszaindultunk autóért, hogy ne kelljen a csomagokat cipelni. Félúton akadt fuvarunk, a házigazda jött el értünk veterán kabriójával. Hazavittük a cuccokat a kocsival, aztán mindenki ki is próbálta a járgányt, és ment vele egy kört.

Majd megnéztünk egy több, mint hatvan éves szépséget is. Kiváló egészségnek örvendett :)

A gyerekek ebédig játszottak. Ebéd után nekiindultunk, és ezúttal a Velence Vízi Vár nevű strandot szemeltünk ki magunknak. Ez sokkal jobb választásnak tűnt, mint az előző napi. Rengeteget pancsoltunk, a gyerekek ki se akartak jönni a vízből, legfeljebb csak eszegetni valamit. Legalábbis a többség. Ambrus inkább a parton homokozott :)

Későn értünk haza, de azért a tábortűz nem maradhatott el. Na és a bográcsozás sem :)
Végül a mai nap hangulata:

Pázmánd a Velencei-tó mellett, 1. nap

Ez évi első nyaralásunk a hagyományos, Tamásékkal közös nyaralás lett. A célpontot Tamás találta, a Velencei-tó mellett egy kis faluban, Pázmándon. Egy házat vettünk bérbe, egy hosszú hétvégére. Annyi változás lett csupán a nyaralásban,hogy még egy család csatlakozott hozzánk, Tamás volt egyetemi lakótársa, Éhmann Gábor vezetésével.

Reggel hármasban indultunk útnak - Nóri, Bandi és én -, mivel Antus nem kapott szabadot, így este jött utánunk busszal. Elég gyorsan- és elsőként - sikerült a házhoz érnünk. Útközben találkoztunk egy (trójai)falóval.

Miután megérkeztünk, körülnéztünk és birtokba vettük a házat. Hangulatos, minden igényt kielégítő kis lak, gondozottan, jól karbantartottan.

Lassan befutottak a többiek is, majd ettünk, s a gyerekek nekiláttak a nagy közös játéknak.

Délutáni programként felkerestük Velence szabad strandját. A gyerekek nagyszerűen érezték magukat, mi felnőttek meg egy kicsit pihenhettünk.

Estefelé aztán el kellett mennem Antusért Székesfehérvárra. Bandus velem tartott, de Nóri még a strandon maradt Tamásékkal - eléggé összenőttek Mirával. Miután visszaértünk a házhoz, tüzet gyújtottunk, és előkerült a bogrács is.

A vacsi után a gyerekek ágyba mentek - már aki még nem volt ott, mint például Nóri és Mira :)

Mi, felnőttek pedig még sokáig beszélgettünk.