A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Velencei-tó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Velencei-tó. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 28., vasárnap

Pázmánd a Velencei-tó mellett, 3. nap

Az utolsó nap kiadós reggelivel kezdődött.
Ezután templomba mentünk, misére. A falunak kicsi, de hangulatos temploma van.
A templomban aztán elszabadultak az érzelmek. Mondtam is Tamásnak, ha már helyben vagyunk... :)



Mise után fagyiztunk, majd visszamentünk a házba, és az ifjú pár elpróbálta a nyitótáncot is.



Ezután ebédig pihengettünk, játszottunk. Tamás még palacsintát is sütött.
Ebéd után a tegnap már bevált strandon folytattuk a napot. Fürödtünk, ettünk, kipróbáltuk az óriáscsúszdát. Legvégül még egy kis játszóterezésre is volt idő.


2013. július 27., szombat

Pázmánd a Velencei-tó mellett, 2. nap

A második nap reggel az apák felkerekedtek, és elmentek a boltba.
"Menjünk gyalog, itt van közel." - mondta Tamás.
Konkrétan a bolt a két kilométer hosszú falu másik felén volt :(
Jól be is vásároltunk, és 2:1 arányban visszaindultunk autóért, hogy ne kelljen a csomagokat cipelni. Félúton akadt fuvarunk, a házigazda jött el értünk veterán kabriójával. Hazavittük a cuccokat a kocsival, aztán mindenki ki is próbálta a járgányt, és ment vele egy kört.
Majd megnéztünk egy több, mint hatvan éves szépséget is. Kiváló egészségnek örvendett :)
A gyerekek ebédig játszottak. Ebéd után nekiindultunk, és ezúttal a Velence Vízi Vár nevű strandot szemeltünk ki magunknak. Ez sokkal jobb választásnak tűnt, mint az előző napi. Rengeteget pancsoltunk, a gyerekek ki se akartak jönni a vízből, legfeljebb csak eszegetni valamit. Legalábbis a többség. Ambrus inkább a parton homokozott :)



Későn értünk haza, de azért a tábortűz nem maradhatott el. Na és a bográcsozás sem :)
Végül a mai nap hangulata:

2013. július 26., péntek

Pázmánd a Velencei-tó mellett, 1. nap

Ez évi első nyaralásunk a hagyományos, Tamásékkal közös nyaralás lett. A célpontot Tamás találta, a Velencei-tó mellett egy kis faluban, Pázmándon. Egy házat vettünk bérbe, egy hosszú hétvégére. Annyi változás lett csupán a nyaralásban,hogy még egy család csatlakozott hozzánk, Tamás volt egyetemi lakótársa, Éhmann Gábor vezetésével.
Reggel hármasban indultunk útnak - Nóri, Bandi és én -, mivel Antus nem kapott szabadot, így este jött utánunk busszal. Elég gyorsan- és elsőként - sikerült a házhoz érnünk. Útközben találkoztunk egy (trójai)falóval.
Miután megérkeztünk, körülnéztünk és birtokba vettük a házat. Hangulatos, minden igényt kielégítő kis lak, gondozottan, jól karbantartottan.
Lassan befutottak a többiek is, majd ettünk, s a gyerekek nekiláttak a nagy közös játéknak.
Délutáni programként felkerestük Velence szabad strandját. A gyerekek nagyszerűen érezték magukat, mi felnőttek meg egy kicsit pihenhettünk.
Estefelé aztán el kellett mennem Antusért Székesfehérvárra. Bandus velem tartott, de Nóri még a strandon maradt Tamásékkal - eléggé összenőttek Mirával. Miután visszaértünk a házhoz, tüzet gyújtottunk, és előkerült a bogrács is.
A vacsi után a gyerekek ágyba mentek - már aki még nem volt ott, mint például Nóri és Mira :)
Mi, felnőttek pedig még sokáig beszélgettünk.

2011. július 5., kedd

Velencében

Ma kirándulni voltunk, a Velencei-tó környékén.
Július 5. Szlovákiában munkaszüneti nap. Az ország védőszentjeinek ünnepe, Szt. Cyril és Metód.
Steve sem ügyelt éppen, így elhatároztuk, hogy kiruccanunk. Az úti cél az én ötletem volt, mert még nem jártam ott.
Bencét is elvittük magunkkal.
Az oda út kicsit hosszúra sikeredett (megálltunk Győrben is), így boldogan futkároztak a gyerekek Ingó-kőn. Sziklát másztak, virágot szedtek, gyíkot kergettek és közösen gyönyörködtünk az elénk táruló látványban.
A faluban ( Pákozd ) megálltunk egy kis pihenőre. Bencére nagy hatással volt 2 "törzsvendég".
-" Milyen csúnya bácsik!" :P
Ezután folytattuk a tó körbeautózását. Először megnéztük a Doni hősi halottak kápolnáját.
Később Velencében megálltunk fürödni a szabad strandon, a gyerekek unszolásának eleget téve. Pancsoltunk, lángosoztunk, fagyiztunk, mászókáztunk, szörfösöket csodáltunk, hattyút etettünk, labdát kaptunk, s azzal játszottunk.
A hazafelé vezető út számomra tűnt hosszúnak, mert a két álmos és fáradt gyerek végigvitázta. :S
Nórikának nagyon tetszett a kirándulás, Bandika pedig természetéhez híven csak békésen leselkedett és vigyorgott a világra. :)