Emlékezem

 Emlékszem, tavaly is ilyenkor voltunk Szerdahelyen.

Megünnepeltük a közös szülinapokat. Összepakoltam az összes holmit, ami egy babához kell. ( Csak az ágy volt kész.) Elbúcsúztam szüleimtől, hogy akkor pár hónapig nem megyek haza, mert bármikor megszülhetek.

Stevével elhatároztuk, hogy a maradék 3 hétben csinálunk nagypocakos képeket.

Kimosom, vasalom a babaruhákat. Csinosítgatom a leendő kislányunk fészkét....

Másnap védőnőhöz kellett volna mennem....

....aztán hajnali 4 kor az expocaklakó áthúzta az összes tervünket. :P

Szülinapok

    A hétvégén Szerdahelyen voltunk. Mivel februárban több szülinapos is van, így össze szoktuk vonni az ünneplést. Papa, Nórika, és én. De a legnagyobb sztár - ünnepelt, természetesen a Nórika volt.

Voltak vendégek, gyertya, pezsgő, ajándékok, torta - amit Nórika élvezettel falatozott. :)) Szóval minden, ami egy szülinapi " bulihoz " kell.

Nórika a nagy banzájokhoz nincs hozzászokva, így kicsit nehezen viselte a tömeget. ( Szegény, este úgy kapaszkodott belém, el sem akart engedni, amikor letettem.)

Fárasztó a szülinapozás :)

Védőnéninél

      Pénteken védőnéninél jártunk, aki " tesztelte " Nórikát, mit is kell - kellene az egyévesnek tudnia.

Nos lássuk, hogy szerepelt :
    - megérti az egyszerű utasítást, tiltást ( a tiltás természetesen nem tetszik neki, főleg, ha a virágföldről van szó. :))
    - akaratát kifejezi, megérteti magát. Ha nem kér többet enni, rázza a fejét. Mutatja, merre, hogyan akar közlekedni. Vigyék-e, vagy sétálni akar.
    - apró tárgyakat csippentő fogással megfog. Bármilyen alaposan is takarít az ember lánya, akkor is talál valami apró szösz-möszt, mintha azt sugallná: anya, ezt még itt hagytad! :D
    - mászik, mint a villám, kapaszkodva lépeget. Maximum fél méteres távolsággal már egyedül is megbírkózik. Igaz, az utolsó pár centiknél úgy esik be a karjaink közé. :)
    - játékot ki-, s bepakol. A bepakolásnál nincs semmi élvezet, ha kifelé, annál inkább! Szeret puzzle- val játszani. A játékos kosara meg se kottyan neki.
    - kanalat viszont nem használja, kézzel inkább felszedi a falatokat. ( Levessel már bajban lesz. :D )
    - poharat önállóan használ - inkább csak itthon engedjük ebbéli tudományát kibontakozni, mert nem mindig találja el a száját.
    - öltözködésnél emeli a kezét, fejét kihúzza a ruhából. Fürdésnél - mikor, milyen kedve van - megmossa a pocakját.
    - kialakut napirendje van, amit hétköznap tudunk csak betartani.
    - könyveket szereti lapozgatni, de a képek nem igazán érdeklik. Ezt még gyakorolnunk kell, hogy képek alapján is felismerje a dolgokat, ne csak élőben.
    - 1-1 szótagot mond, halandzsázik
    - suttogni nem szoktunk neki, de ha kulcs zördül a zárban, minden játékot faképnél hagy.

Egyenlőre csak az alvással vannak gondok. :((

Hóesés

Délelőtt kinézett az ablakon, és mutogatott kifelé, mondogatta ó-ó.  :) Elkezdett hullani a hó. Néztük a hóesést. Szeret leselkedni. :D 

Nézegeti az autókat, embereket, madarakat. Néha kidörömböl, hátha valaki észreveszi. :)))) 

Tegnapi nap folytatása

Tegnap estére már annyira kifáradt, hogy le sem lehetett tenni. Így Steve főzte a vacsit Nórinak. Pudingot. Jó hígat. Hát bepuffantotta a háromnegyed részét. :D :D
Aztán nagy nehezen elaludt, viszont reggelig meg se nyikkant. :)  Milyen érdekes a baba/gyerek szervezet!?
Minél fáradtabb, annál nehezebben alszik el. :(

Ma az evésével nem változott semmi. Kábé 2 kanállal evett többet, mint tegnap. Sok kicsi sokra megy, értékelni kell ezt is. :)
Viszont az elalvással muszáj volt kezdeni valamit. Mert az nem állapot, hogy a vállamon ringatva aludjon el, miközben én járkálok. Szóval bevetetttem a gonoszságot, és beleraktam az ágyába, hogy egyedül aludjon el. Először meglepődött, mert már lassan ki kellett hogy vonjuk a forgalomból, mert sohasem aludt ott. Aztán jött a keserves sírás - ordítás. Tartott 20 percig, aztán elaludt. Édesem kivágta a cumiját a szoba közepére. Ha nincs anya, nem kell cumi sem. :))
Aludt egy órát. Máskor többet szokott. Na jó ennek is örülni kell.
Este szintén gonosz voltam vele, :( most fél órát sírt, aztán aludt el.

Evés, alvás = NEM

Teljesen kétségbe vagyok esve. :(
 
Az én kicsi lányom, akinek, ha ételt adott az ember, már vigyorgott, és az volt a haver, most megmakacsolta magát.
Reggelire szépen elnyammogja a kenyérkatonákat, és ennyi! Mert a nap további részében kész cirkusz az etetés. :( Hiába adok én neki főzeléket, levest, rizst husival, gyümölcsöt... - ergó bármit. Megkóstolja, és a másik kanállal már nem kell neki. Pedig nem változott neki semmi a főzésben, az ízekben. De annyira sem, hogy unná, mert azt hiszem elég változatos kajákat kap.
Kanál sem érdekli - gondoltam, kedvet csinálok az evészetéhez - de csak lekotorja a főzeléket, és maszatol.
Uzsira jöhet egy kis joghurt, vacsi megint kínszenvedés.
Nem akarom elvenni a kedvét az evéstől, meg, hogy valami rossz élményt összekapcsoljon vele. Eddig öröm volt vele enni - megetetni. De szerintem meleg étel azért kellene a kis pocakba.

Ha még csak az evés lenne a gond ( bár az sem piskóta ), azért megbirkóznék vele. Talán.
De ami engem mindig is kiakaszt, és kiakasztott, az az alvás. Bocsánat, a nem alvás. Eddig sem volt könnyű dolgom-dolgunk az altatásával-alvásával, de amit mostanában művel az egyszerűen kiborító.
Este 9 körül tesszük le aludni. Az, hogy egy csomószor felsír cumi, szomjúság, szeretethiány, meg még ki tudja mi miatt, az már mellékes, mert kezdjük megszokni. :) Hogy ennyi idős gyereknek illő lenne végigaludni az éjszakát - ha nem is minden alkalommal - azt már meg sem említem.
De, hogy éjjel, 2 óra magasságában felkel, s nem hajlandó visszaaludni, hajnali 4-ig  szórakoztatni kell, az már kicsit sok! Persze lehetne csendben is lenni, de akkor mutatja be az összes tudományát. :O Tapsizik, táncol, dumál, berreg, rugó-rugózik, talpaival tapsizik, ellopja apja kispárnáját, tépi a hajunkat, kinyitásra készteti a szemhéjunkat, ha esetleg alvást imitálunk. :D
Ha ezt más mesélné, biztosan jót kuncognék, és édes szituációnak tartanám, de éjjel már nem tartom annyira édesnek ezt a büdös kölköt. :)
Azt hinné az ember, majd délután egy jót alszik, én pedig szusszanhatok egy keveset. Aha! Persze! Ahogy azt én elképzeltem! :)
Egy(!) órás altatás után, amiben volt sírás, nevetés, szép szó, éneklés, csend - nagy nehezen elaludt. Hurrrrááá!
25 percig aludt! :((
Kezdődött az egész elölről. :(
Nem ragaszkodnék én az alváshoz, ha nem dörzsölné vörösre a szemeit, nem nyűgösködne. De nyűgös, sírós, álmos. Nekem pedig, egyre fogy a türelmem, amiből amúgy sincs sok. :(

Legalább, ha tudnám a miértjét, okosabb lennék. A fog rovására mégsem írhatok mindent. Nyála nem folyik, igaz, mindent a szájába vesz. Vagy mégis a foga? 
Remélem mihamarabb rendeződnek az alvási és evési problémák, addig is bizalommal tekintek a ma éjszaka elé. :)))))))) 

Miránál

Az utolsó adósság az elmaradások törlesztésében egy kirándulás.
Múlt hétvégén meglátogattuk Mirust - és szüleit - Pannonhalmán. Bár lassan fél éve itt laknak, valahogy eddig elmaradt az otthonuk megtekintése. Ezidáig csak ők voltak nálunk, de mostantól ezen változtatunk!
Mirus már nagylány, hiszen elmúlt egy éves! Nórika egészen megirigyelte barátnője "felnőttségét", hiszen ennyi idősen Mira már nagyon sok dolgot megtanult. Például tud rugózni - ezt gyorsan el is tanulta tőle Nóri -, van négy foga, és növeszt újabbakat - Nóri is megpróbál a meglévő kettő mellé valamit összehozni -, ki tudja rámolni a játékosdobozát - mondjuk ez megy Nórinak is -, vezet bébitaxit - nekünk még meg kell szerezni a jogsit :) -, tudja a dolgokat mutatni, ha kérdezik... és még rengeteg dolgot.
No és micsoda nagylányos játékai vannak! Nóri csak ámult, mikor meglátta a már említett bébitaxit, a játékbabakocsit vagy a hintát. Sürgősen ki is próbált mindent. Mirussal szépen eljátszottak együtt, hagyták a szülőket beszélgetni. Például jót vitatkozhattunk társaloghattunk az autósülések és a rendőrök viszonyáról :P