Rend

Madáchot idézném:
"Készen van a nagy mű, igen."
Sokhétnyi rendetlenség és káosz, koszolás után végre elkészültek a munkák a házátalakításnál. Minden működik, minden a helyére került ( kivétel két falikép a nappaliban, ezek még keretezésre várnak ). Most már van idő kicsit pihenni, lenyugodni. Persze odakint még lenne munka, mert cseréltek három ablakot, és így kellene némi színezés az új ablakok körül a falra. Azután még vannak tervek az udvar újraburkolására és egy fedett rész kialakítására a régi melléképületek helyén.
( Csak így halkan jegyzem meg, ezek sem a mi ötleteink, miként az egész átépítés gondolata sem tőlünk eredt. )
De egyenlőre pihi van, nyugi van végre. A képes beszámoló is jön, amint lesz időm fotózni.

A. C. E.

Hasonló, mint az A. A. E. ( Anonim Alkoholisták Egyesülete ), csak gyerekeknek. Ez az Anonim Cumizók Egyesülete:)
Büszkén jelentjük, hogy Nórika immáron nem tagja e szervezetnek, mert végérvényesen leszokott a cumiról!
Eddig ugyanis alváshoz cumi kellett, ráadásul kettő, egy a szájba, egy a kézbe. Most azonban, hogy a fogát kihúzták, a doktor bácsi minimum arra a napra szigorú cumitilalmat hirdetett, hogy nehogy elkezdjen vérezni a foga helye, ahogy a cumit szívja. Azon az estén nagy nehezen rá lehetett beszélni a cumi mellőzésére ( doktor bácsi mondta, te már nagy vagy a cumihoz, a cumi a babáknak való... és ilyesfajta érvekkel ). Igaz, jóval tovább tartott, míg elaludt, és éjszaka is megébredt, és kérte, de eltelt az éj cumi nélkül. Gondoltuk, itt a lehetőség a leszoktatáshoz. Másnap sem kapott cumit, és azóta sem. Pár nap múlva már nem is kérte, és most már minden alkalommal cumi nélkül is gyorsan elalszik.
Jó, néha eszébe jut a cumi, de már csak megemlíti, hogy " Nekem már nincs cumim, csak Bandikának. Bandika pici, neki kell cumi. "
Tehát kislányunk leszokott a cumiról. Egyik szemünk sír, a másik nevet. Jó dolog, hogy már nem cumis, ennek örülünk. Másrészt kicsit szomorkodunk, mert ettől is egy kicsit felnőttebb lett a kisbabánk...

Szösszenetek

1.
Reggelinél nézi meredten a tejes dobozt, közben beszélgetünk.
Én: Mit nézel?
N: Tejet.
É: Mit látsz rajta?
N: Gondolkodom...
É: Min gondolkodsz?
N: Hogy Nóna igyon-e tejet.... :)

2.
Hintáztatom.
- Anya, olyan magasra hajtod, hogy mindjárt elrepülök.

3.
Szintén hintázásnál. Kora este van, már felkelt a hold. Nóri kémleli az eget.
- Anya, én lehozom neked a holdat!
- És ha csillagot kérek?
- .... holdat kapsz!

4.
Nóri sokszor ül le mellém, hogy beszélgessünk. Egy ilyen alkalomkor játszódott le az alábbi párbeszéd:
A: -Én is fogok menni majd dolgozni. 
N: - Nem! Az csak az apa dolga!
A: - Nem csak az apa dolga, én is megyek majd dolgozni, ha Bandika már nagy lesz, mint Marcika.
N: - Én iiiis megyeeek!
A: - És te mit fogsz dolgozni?
N: - Énekelni fogok a lányoknak!

Csendháborítás

Andriska megtalálta a hangját. Egyre többet gőgicsél. Rázendít csak úgy magának, gőgicsél a kezeinek és a játékoknak, amiket lát. A vele foglalkozó emberekkel pedig mintha beszélgetne: ha lát minket és beszélünk hozzá, gőgicsél ő is.
Sőt, este, mikor meglátta a cumisüvegét az apjánál, olyan méltatlankodó gagyogást rendezett, hogy még a másik szobába is behallatszott.

Fogorvosok

Megszületett az ítélet. Voltunk fogorvosnál, majd az továbbirányított a szájsebészetre. A diagnózist jól gondoltuk, a foga eltört és a zománc lejött róla. Sajnos menthetetlennek ítélték, így meg kellett szabadulni tőle. Ráadásul minél gyorsabban, mielőtt begyullad és elfertőződik. Ezért azon frissében kapott Nóri két szurit a szájába - persze nem tetszett neki -, amitől jól elzsibbadt. Ezután a doktorbácsi gyorsan kihúzta a rossz fogacskát. Szerencsére nem fájt neki, csak a lefogás ellen ágált egy kicsit. A vérzés is gyorsan abbamaradt, és elég gyorsan gyógyul. A nagy kaland után egy órával már vígan lapátolta magába a borsólevest.
Kicsit kajlán néz ki így fogatlanul, de reméljük gond nélkül ki fog nőni a másik foga, és elfeledhetjük ezt a kalandot.
A fogacskáért kárpótlásul pedig kapott egy kisvasalót, ami zümmög, világít és vizet is spriccel! Azóta mindent ki akar vasalni...

Rötyi

Ma munkában csörgött a telefonom. Antus hívott. Ez önmagában nem szokatlan tény, nem blogravaló hír. A hívás oka azonban igen. A telefonban hangos, gurgulázó rötyögést - baba nevetést - hallottam.

Andris a mai napot választotta arra, hogy először nevessen hangosan!

Fogas kérdés

Nóri még csak alig két és fél éves, de már kiesett az első tejfoga. Na persze nem a korai fogcsere miatt, és nem is egészen.
Győrben voltunk, és betértünk egy üzletbe, ahol Nóri "üveget" - szopókás üdítő - szeretett volna venni. Annyira sietett megtalálni a vágyott terméket, hogy nagy lendülettel hasra esett futtában ( megbotlott valamiben ). Az eredmény: A felső metszőfogaiból a két középső megsérült: a bal oldaliból letört egy pici csücsök, a jobb oldali viszont függőlegesen kettétört, és nagy részéről lejött a zománc is. Kilátszik az egész fogbél. Szegénykémnek bármihez hozzáér, fáj. Jövő héten elmegyünk fogorvoshoz, meglátjuk, mit mond.