Nádszegi búcsú

Andris keresztelőjének másnapján még tartott a búcsú Nádszegen. Ez egy nagyobb falu Szerdahelyhez közel. Innen származik anyum és apum.
Úgy gondoltuk, hogy délután elmegyünk egy kicsit hintázni, nézelődni négyesben, plusz kiegészülve a még itt vendégeskedő Lackóval. El is mentünk, láttunk - és kipróbáltunk - sok hintát. Ettünk popcornt, ittunk csapolt sört és csapolt Kofolát, meg vettünk Nórinak egy Noddy-s lufit - nem kellett neki semmi más, csak az. Jól éreztük magunkat. Nóri sokat hintázott, ráadásul volt trambulin is, ahonnan úgy kellett elvonszolni, ismerve a rajongását eme eszköz irányában:) Bandi meg békésen nézelődött és aludt egy nagyot.

Új frizura

Nórinál a haja az utóbbi időben kényes kérdés volt. A csatokat és a coffot csak néha tűrte meg, az elkészítésük meg kész tortúrává vált. Ezért hát elővettük az ollót, és a hosszú fürtöket lerövidítettük. Úgy néz ki, tetszik neki. Azzal dicsekszik mindenkinek, hogy levágták a haját. Íme az eredmény:

Keresztény Bandi

Tegnap volt Andris keresztelője.

Mondhatnánk, hogy tanulva a Nóriét megelőző káoszból, ez már rendben lezajlott. Mondhatnánk, de nem volna igaz :)

Jó, most szervezettebben ment minden, és galibák sem voltak - talán csak egy, de ezt majd később -,  de azért volt futkosás rendesen.

Szerettük volna augusztus 20-ra a keresztelőt, de az szombat volt, és mivel csak vasárnap keresztelnek, így lett 21. Ahogy Nórinál is, most is csak a szűk családot hívtuk meg: szülőket, testvéreket és azok gyerekeit.

Szombat késő délután megfőztem kint az udvaron bográcsban az egyik fogást ( van egy isteni pöri receptem ), aztán este elmentem a másik fogásért. Rendeltünk kemencében sült, pácolt csülköt ( igazából többet ), ráadásnak szintén kemencés diós-meggyes rétest ( szintén többet ). Ja, és még külön elmentem a tortáért.

Másnap reggel elmentem Győrbe, tesómért és a szüleimért. A keresztelő délben volt, a szerdahelyi Szent György templomban. Ott voltak rajtunk ( Antus, Nóri, Bandi és én ) kívül anyum és apum, a tesóm, Lackó mint keresztapa; Antus szülei, továbbá a testvérei közül Lidi a fiával, Csabival; és Emi - mint keresztanya - a férjével, Mariánnal és két fiukkal, Bencével és Marcival.

A keresztelő szép volt, bár a pap nem fordított túl sok figyelmet az egészre. Igaz, Bandin kívül még két babát kereszteltek, de egy picit akkor is személytelen volt:( Na meg itt volt az egyetlen galiba is, nevezetesen, hogy a fényképezőgép otthon maradt:(

Szerencsére adódott egy szükségmegoldás: a mobilon lévő fényképező. Így lettek fotók is.

A keresztelő után ünnepi ebéd következett, ami állt húslevesből és négyféle főfogásból, amit kétféle saláta kísért. Desszertnek rétes, sütemények és kétféle torta állt a vendégek rendelkezésére.

Estig jókat beszélgettünk, sokat nevettünk, és nagyon jól éreztük magunkat a szeretteinkkel.

Feles Bandi

Andrisról nagyon kevés olyan bejegyzés született, amiben csak ő szerepel. Státusz pedig még egyáltalán nem volt, ezért most pótolom.
Jelenleg úgy 70 cm és körülbelül 9 kg.
Három hónapos koráig csak anyatejen élt, utána pótlás következett. Jelenleg tápszert kap reggelire, az ebéd valami főzelékféle, uzsira gyümölcs és keksz keveréke a menü, vacsorára megint tápszer vagy kása. A hasikáját nagyon szereti, szerencsére nem volt - és talán már nem is lesz - hasfájós. Mindemellett a nagyszülők próbálják etetni mindenfélével, én pedig már kezdek belefáradni az állandó fegyelmezésbe és figyelmeztetésbe :(
Napközben háromszor alszik, délelőtt két és fél - három órát, délután kétszer 30-40 percet. Ezekből kétszer általában a babakocsiban szunyál. Az éjszakát pici kora óta átalussza. Altatni szerencsére nem kell, egy cumi és egy textil pelenka a hálótársa. Cumit bekapja, a pelusba belefúrja a fejét, és már durmol is. Betakarni viszont csak úgy lehet, hogy a két lába kint marad. Ellenkező esetben a takarót lerúgja :)
Háton feküdni szeret leginkább, persze oldalra is szokott fordulni. A hasra fordulás azonban ritka alkalom, mert úgy nem szeret lenni. Ha a pocakjára fektetjük, pár pillanat múlva visszafordul. Bár néha csak a felsőteste, a lábai olykor elakadnak egymásban :) Ülve - persze kitámasztva, és csak rövid időre - nagyon szereti szemlélni a világot.
A játékokat felveszi, elnyújtózik értük, nézegeti őket és a maga módján játszik.Egészen hosszú ideig képes lekötni magát valami apróság piszkálásával. Szeret a kezével, lábával is játszani. A tükörképének vigyorog. Nagyon örül az ölbeli játékoknak. Nóri az abszolút kedvence, ha meglátja, rögtön mosolyog és gagyog neki.
A feje kivételével mindene csikis. Szereti a hangját hallatni, sikongat és hőzöng. Vagy csak berreg, ilyenkor a nyálát fújja buborékokba, és nevet neki. Egyébként is nagyon csurog a nyála. Foga még nincs, de ebből ítélve nemsokára lesz. Ínyét is erősen dörgöli mindenhez.
Ritkán sír. Van pár éjszaka, amikor nyűgösebb, de szerencsére hamar átmegy rajta. Nagyon békés, nyugodt baba.

Nóri 2.5

Azt hiszem, eljött az ideje, hogy egy összefoglalót írjak Nóriról.

Jelenleg 92-98-as ruhákat hord, 24-25-ös cipővel. Súlya 14 kg. A korának megfelelő mennyiségű foga van, leszámítva azt az egyet, amit sikeresen kitört ( az esetet korábban leírtuk ).
Szeret gyalogolni, nagyon ki kell fáradnia, ha már felveteti magát. A lépcsőn felfelé kapaszkodás nélkül, váltott lábbal megy. Lefelé azért néha kapaszkodik, az utolsó fokról szeret leugrani. Kismotorral száguldozik, a háromkerekű kisbiciklivel is sikerül néha mennie, de ez még nagyon kedvfüggő.
A szobatisztasága mondjuk 95 százalékos. Nappal kisbugyi van csak, ha bilizni kell, megy magától. Csak akkor szól, ha olyan ruhája van, amit nem tud lehúzni, illetve ha esetleg törölni kell. Napközbeni alváshoz, utazáshoz szintén nem kap, és nem is kell. Éjszakára adunk csak pelust, a biztonság kedvéért. Viszont a legtöbb esetben ez is száraz, tiszta reggel. Lassan eljön az idő, mikor éjszakára sem kap
 bugyrot.Gyerektársasága nagyrészt sajnos csak az unokatesókra korlátozódik. Velük jól eljátszik. Bencével főleg a szerepjátékokat szereti, Marcival inkább a gondoskodást tanulja, amit később a babáin ( vagy Bandin ) alkalmaz. Főz nekik, öltözteti és sétáltatja őket. Múltkor óvodást játszott. Egymás mellé ültette a babákat, mackókat. Mindenki kapott játékebédet, amit ő főzött. Utána beült közéjük a kisfotelbe, és "olvasott" nekik mesét az Anna-Petiből. Teljesen belemerült. ( Megjegyzem, én is, mert annyira figyeltem őt, hogy  kezemben lévő poharat a konyhapult mellé tettem. Naná, hogy összetört :) )
Persze tud saját mesét is mondani, legnépszerűbb meséi a nyuszika kalandjai. Elmeséli, hogy mi történt egy képzeletbeli nyuszikával, aki szeret az erdőben leni, viszont répa helyett a fű a kedvence :)
Imádj a meséket, van egy nagy kupac dvd-je, és már a hosszabb meséket is megnézi. Nagyon szereti a gyerekeknek való énekeket, dalokat, az autóban is ezeket szokta hallgatni.
Öltözésnél az alsó ruhákat ( cipő, zokni, bugyi, nadrág vagy szoknya ) egyedül veszi le, a felsőknél a fejét kibújtatja, de a kezei mindig útban vannak :) A felöltözés már egyszerűbb és jobban is megy, bár néha ilyenkor is akadályok a kezek. Néha kiválasztja, hogy mit szeretne felvenni, de legtöbbször egyezik az elképzelésünk.
Nagyon segítőkész. Főzésnél mindig ő a kukta, de segít elrakodni is a mosogatás után, vagy ha boltban voltunk. Mosogatni és takarítani is szeret - igazi háziasszony.
Evésnél kedvenc a leves. Ha az van, sokszor a második már nem is fontos, annyit megeszik belőle. Az utóbbi időben Bandi főzelékeiből is kell neki adni egy-két kanállal. Ha meg hagy a tesója tejet az üvegjében, az őt illeti. Reggelire legszívesebben mindig "tojáskát" enne, bármilyen formában. Kedvencei még a virsli ketchuppal, spenót, tejberizs, pogácsa és a meztelen tészta. Italai a kakaó, tejeskávé ( pici kávé, sok tej ), tea és az ásványvíz. Ebből kizárólag a szénsavas, esetleg ízesített szénsavas. Győrből hazafelé kötelező a sült krumpli Donaldék fiától.
Formákat rajzolni még nem tud, csak firkál össze-vissza. Persze, mondja, hogy szerinte mit ábrázol az adott alkotás. Egyébként is kommentál mindent, és mindenre kíváncsi. Leggyakoribb kérdése a " Mit csinál? "
Puzzlézni 8-8 darabbal kiválóan tud, a memóriakártyák párját megtalálja. Van továbbá egy Playmobilos katalógusa, abban minden játékba behelyettesíti a családot, rokonokat, barátokat.
Rokoni kapcsolataiban a férfiakat mellőzi. Apa a tuti, a papákkal is elvan, de a nagybácsikat és a felnőtt unokatesókat nem szívesen látja. Ám ha valakit megszeret, onnantól nem ereszti, és mindig emlegeti. Szép példa erre Mirus, mert amióta együtt voltak, azóta szegény kislány tuti rengeteget csuklik, annyit emlegeti:
- Vele fog járni oviba :)
- Naponta többször felhívja ( eljátssza, hogy telefonál neki)
- Mindig követeli, hogy mikor jön el
- Hozzá akar menni látogatóba
- Minden nap süt neki homokpogit
- Együtt mennek kirándulni, libegőzni
( Anna és Peti első kötetében van a Libegős mese, az a kedvence, minden nap 20x el kell mesélni, pedig már kívülről tudja. )
Délutáni alvás még kell neki, ha kimarad, nagyon hisztis tud lenni. Ha nem fáradt, akkor mondhatni hisztimentes gyerek. Aludni délután egyedül alszik el, főleg ha a szülői "nagyágyban" aludhat. Este persze kell a társaság. Közös ima - ami egy részét egyedül mondja - után mesét kell mondani. A kedvencek - ha anya mesél - a már említett Anna és Peti történetek és a Holle anyó; illetve - ha apa mesél - a törpés ( Hófehérke) és a farkasos ( Piroska ). Ezután még vagy fél óra kötetlen beszélgetés - leginkább Nóri dumál össze-vissza a nap eseményeiből szemezgetve.
Nos, ilyen a mi kis két és fél évesünk.

Tőkésen

Vasárnap délután - a sokadik esős és borongós nap után - elmentünk egyet kirándulni. Vagyis inkább csak kiruccanás volt. Az úti célunk a tőlünk 10 km-re lévő (Duna) Tőkés volt.

Van egy gazdag pasi, aki megvett egy lepukkant TSZ telepet, a felét lebontotta, majd a maradékot kipofozta és épített is hozzá. Megszépítette, és csinált belőle egy "Ranch"-et. Bár kicsit sem hasonlít Southfork-hoz a Dallas-ból, de azért a gyerekeknek futkározni, állatokkal ismerkedni jó. Láttunk lovakat, kutyát, fácánt, papagájokat, kacsát, pulykát, tyúkokat, őzikéket, nyuszit, kecskét. Voltak hintók és egy régi tűzoltóautó is.

Van lehetőség lovagolni és kocsikázni is. Az előbbi nem érdekelte Nórit, az utóbbit meg aranyárban mérik. Bár azért sem lelkesedett a leányzó.

Körbejártuk a farmot, megnéztünk mindent, nem hagyva ki az ügetőpályát, a lóistállókat, a lovas szökőkutat, a Széchenyi-szobrot és a gyönyörű, fából készült kápolnát sem. Ezután kiültünk az étterem teraszára - igen, az is van, és nagyon hangulatos -, és vacsorát rendeltünk.

Amíg vártuk, hogy elkészüljön, lehetett játszani. Az egész hely nagyon gyerekbarát, rengeteg játéklehetőség van a kisebb-nagyobb lurkóknak. Nóri hintázott, csúszdázott, mászókázott, motorozott, labdázott és még ki tudja, mi mindennel játszott. Itt ismerte meg és szeretett bele a trambulinba. Volt egy szép nagy darab, biztonsági hálóval, ahogy az kell. Rengeteget ugrált benne. Azóta, ha valahol találkozunk ilyennel, rögtön belemászik, és kifulladásig ugrál benne. Azt hiszem, itthonra is be kell szerezni egyet.

Ami a vacsit illeti, a kiszolgálás figyelmes, nagyszerű volt, az étel pedig hihetetlenül finom. Az árak pedig korrektek.

A kiruccanás végén elkezdett szemerkélni az eső, de ennek ellenére nagyszerű volt. Nagyon feltöltődtünk ezalatt a pár óra alatt, és jó volt kicsit csak négyesben lenni.

Mira és Nóri: Ami kimaradt