A baba

Nórit nagyon érdeklik a babák. És most itt igazi babákról beszélünk. Ha babakocsit lát, rögtön odaszalad, és mindenhol kiszúrja magának őket.
Miután voltunk Vicáéknál, jó pár napig Ambrus-lázban égtünk. Ambrus volt a mackó, a babák, Bandi, és néha még én is. Sőt! Teljes Ambrus-rablást is eltervezett, melyben én fogom szoptatni, nagyágyban alszik anyával és apával, Bandi ruháit fogja hordani, és nem baj, ha Vica, vagy Mira fog sírni érte. Legfeljebb meglátogatják!

Amikor közöltük vele az örömhírt, hogy megszületett Kollár Zsófia, naponta emlegette, és tudakolta, mikor mehet már haza, mikor látogatjuk meg, mit csinál és hasonló.
Azután megmutattam neki a Gergő-blogot. Erre Nóri félig sírva, félig nyafogva, nagy túlzásokkal, és színészi képességgel megáldva kifakadt:
- Anya! Ez nem igazság! Mirának és Gergőnek is van pici baba testvére. Nekem miért nincs?
- Neked Bandi a kistestvéred. Ő is volt pici baba, különben pedig Ambrus és Zsóka is megnőnek majd.
- De az nem ugyanaz! Nekem pici baba tesó kell! Brü-hü-hü ;´)

Egy másik alkalommal ez a beszélgetés zajlott le:
- Anya, mikor megyünk már el a Zsófi babához?
- Nemsokára szívem, ha már kicsit nagyobb lesz.
- És viszünk neki ajándékot?
- Igen, majd veszünk neki valami helyeset.
- Anya, vigyünk neki ropit!
- Ő még nem ehet ropit. Tejet iszik-eszik.
- Akkor vegyünk neki a "piros boltból". ( = Kaufland, szlovák áruházlánc)
- Nem lehet :) Anyatejet szopizik.
- A Vica megszoptatja?
- Nem, az ő anyukája, Ildikó, aki Gergő anyukája is.

Közös játék

Ha eléggé kifáradnak, csendben el tudnak játszani egymással. De eme jelenség ritka, mint a fehér holló! Gyorsan meg is örökítettük az utókornak. :)

Fogmosás

Kisebb - nagyobb sikerrel igyekszünk őket a rendszeres fogmosásra tanítani.

Kirándulás Marchenparkba

Gyereknap közeledvén elhatároztuk nővéremmel, hogy elvisszük a két nagyobbat kirándulni. Éppen kapóra jött az egyik utazási iroda ajánlata.
Nóri és Bence már napokkal előtte azt számlálták, mennyit kell még aludniuk a nagy napig.

Nóri nagyon izgatott volt a buszon, kb. 10 km-enként kérdezgette, "Ott vagyunk már?", aztán összehaverkodott a többi kisgyerekkel, és együtt nagy dáridót csaptak.

A parkban végleg elszabadultak a gátlások, és féktelen mulatozásba kezdtek. Egyik hintából ki, a másikra fel. Nóri becsületére legyen mondva, semmilyen magasabb, gyorsabb, extrémebb hintától sem félt. Sőt! Azok voltak a legizgalmasabbak, melyeket én előzőleg kissé veszélyesnek tartottam a számára.
Alig lehetett őket hintán kívül leültetni egy kis falatozásra.

Nevéből adódóan 14 ha erdős területen fekszik. Úton-útfélen mesealakokkal találkoztunk. Van pihenőhely, falatozó, s minden, mi szem, s szájnak ingere.

Délután 5-kor fáradtan rogytunk le a buszon. Nóri a második harapás szenyó után dőlt ki. ( falattal a szájában :D)
Nagy élmény volt számunkra ez a kiruccanás. Eleve a buszozás, és hogy apa és Bandi nélkül igazi csajos napot tarthattunk. Egyébként a fiúkra is ráfért a közös együttlét, hiszen ők még nem is voltak így együtt.

Reméljük jövőre el tudunk menni újra, és szívesen vesszük a csatlakozó barátokat.

Kétgyerekes megfáradt apuka :)

No comment...

Tánci-tánci

A tegnapi apanap kimaradt - ám nagyon fontos - része: zenét hallgattunk, és a gyerekek táncoltak!
Nóri néha szokott táncizni, főleg ha Antus vagy én csatlakozunk hozzá, ám most a tesók együtt ropták :)

Mese, mese, meskete...

Ma anya nélkül voltunk. Apa, Nóri és Bandi eltöltöttek egy napocskát hármasban. Volt sok játék, móka, kirándultunk Győrbe, sütöttünk pogácsát... és estére jól elfáradtunk. A manók együtt mentek ágyba, és Nóri olvasta a mesét Bandinak!
Persze, később apa is beszállt :)