Buék!

Minden kedves barátunk, rokonunk és olvasónk!
( Külön kiemelnénk itt rendszeres olvasóinkat, Évát, Vicát, Tamást, Kollyt és Ildit. )
Szeretnénk mindannyiótoknak Áldott, Békés Boldog Új Évet kívánni. Köszönjük hogy olvastatok, bátorítottatok, szerettetek minket. Mi is így érzünk irántatok. Visszavárunk benneteket jövőre is!
Pá-Pá!

Számadás

Lassan vége az évnek. Itt az idő visszatekinteni, milyen is volt, mi minden történt.
Év elején még pocaklakó volt Bobek. Így költöztünk januárban új lakásba. Ebben a hónapban született meg Mirus is. Nagyon örültünk Neki! :D Február elején megszületett a mi babánk is. Az utolsó pillanatban lett Nóra a neve. A március az autókeresés jegyében telt. Ekkor kezdtük el a blog első változatát készíteni. Áprilisra meglett az autó, és ekkor mozdultunk ki Nórikával először hosszabb távra. Megismerkedtek Mirussal, pont az ő keresztelőjén, húsvétkor. Május elején Nagymarosra mentünk, keresztény ifjúsági találkozóra. Már egy ideje évente kétszer megyünk, és mivel rengetegen vannak babával, mi is elvittük manókát. Ebben a hónapban még Pesten voltunk pár napot maszatkával. Júniusban megünnepeltük a házassági évfordulónkat ( együtt hét éve, ebből három év házasság ) és sokat pihentünk. Csak élveztük az életet, egyre ügyesedő kisbabánkat. Július mozgalmas volt. A hónapot Lipóton kezdtük, a fürdőben. Később szülinapra voltunk hivatalosak Szerdahelyre. Nóri keresztapuja lett 40 éves. Meglátogatott minket - és így megismerkedtünk - Bozsóék kislánya, Sárika. Voltunk állatkertben Bencével és szüleivel. A hónap végén újra szülinapoztunk Szerdahelyen, ezúttal bográcspartit tartott Csaba és Steve. Az előbbi 50, az utóbbi 30 lett. Augusztusban újra költöztünk. Már az új lakásban tartottuk a keresztelőt. Voltunk még búcsúban is, Péren. Szeptemberre belaktuk a lakást és újraindítottuk a blogot is. A továbbiakban kipihentük a nyarat, felfedeztük a környéket. Október elején Tatára kirándultunk, majd Esztergomba is. Elmentünk az őszi ifjúsági találkozóra Nagymarosra is. Ebben a hónapban született Gergő. Végre egy fiú a sok lány között! Nagy öröm is ért minket: Németországból hazalátogattak nővéremék, így a két baba, Sárika és Nórika végre találkozhattak. Novemberben, mikor minden kicsit lelassult, megdöbbenve vettük észre, hogy az elmúlt hónapok alatt kisbabánk észrevétlenül felcseperedett: megnőtt, és szinte teljesen önálló emberke lett :) Decemberben vártuk az első Mikulást, végigvárakoztuk az első Ádventet, és eljött az első közös Karácsonyunk. Most pedig előttünk a szilveszter, s holnap már egy új év.

Éjjeli menedék

Manóka az utóbbi napokban nagyon nyűgös. Sokat sírdogál, könnyen elszomorodik. Esténként, elalvás után sokszor felnyöszörög vagy felsír. Ilyenkor persze majdnem mindíg felébred. Nehezen alszik vissza, és éjfél-egy óra körül rendszeresen felkel, és vigasztalhatatlanul sír.
Beletelt pár napba, mikorra rájöttünk: úgy tűnik, elkezdte a felső fogait növeszteni.
Ezeken a késői órákon vigaszt csak a közelségünk ad neki, ezért menetrendszerűen beköltözik közénk az ágyba. Reggelre elmúlik a nyűgösség, jó kedvvel ébred. Egy darabig eljátszogat közöttünk, azután ránk mászik és úgy ébreszt. Remélem, ha már nem fog fájni a foga, akkor már nem lesz szüksége az éjjeli menedékre.

Szilveszteri programtervezet

Az úgy volt, hogy éppen indultunk haza Szerdahelyről. Előtte hazavittük Bencét a szüleihez. Csak Steve ment fel a lakásukba, mert Nóri már aludt az autóban. Mint később megtudtam, ott került szóba a szilveszter. Mivel Steve éjszakás lesz :( ezért Emiék kitalálták, hogy akkor napközben átjönnek Győrbe. Ezt pár szóban mi is megvitattuk, az ablakon át kiabálva.
Szereplők: Emi, Bence, én.
- Akkor majd meglátogatunk! - kiabálja Bence nekem.
- Jó, gyertek csak, várunk! - válaszolom. - Mikor?
- Szilveszterkor. - súgja Bencének Emi.
- Villástraktor! - kiabálja Bence.
:))))

Karácsony Szerdahelyen

A karácsonyt 26-án Szerdahelyen folytattuk. Délelőtt indultunk, és egyenesen az ottani mamáékhoz mentünk. Ők nagyon örültek manócskának.
Délután összegyűlt a szűk család, majdnem teljes létszámban. Csak az egyik sógorom, Csaba hiányzott vadászat miatt, No meg a nővéremék, Juditék Németországból. Megettük az ünnepi vacsorát, majd a fenyő köré gyűltünk. Megajándékoztuk egymást, majd megnéztük, ahogy Bence keresztfiunk kipróbálja vadiúj rollerét. Az este folyamán sokat beszélgettünk, nevettünk, játszottunk. Nagyon békés, szép karácsonyunk volt így együtt.

Karácsony mamáékkal

Úgy döntöttünk, hogy idén karácsonykor nem megyünk Pérre, inkább mi hívjuk meg Steve szüleit és testvérét hozzánk.
Reggel elaludtunk, így Steve is késve indult Pérre a vendégekért. Mikorra megjöttek, már javában készült az ünnepi ebéd. A mama és a papa sokat játszottak Nórival. Miután elkészült az ebéd, asztalhoz ültünk. Manónak eddíg ilyenben nem volt része, mert most ő is külön helyet kapott a székével. Eddíg ugyanis hasonló esetekben valamelyikünk ölében ült az asztalnál. Ebéd után jött a Jézuska. Megajándékoztuk egymást, és mindenki nagyon örült az ajándékainak. Csodálatosan jó volt így együtt lenni. Mama, Papa és Lackó sokat játszottak délután is Nórival, végül pedig fényképezkedés volt a fa előtt.

Kvarklipi, avagy " Hej Mangó "

Nóri, a sajtegér. Érdekes egy kislányunk van. Megvettük neki a nem éppen mindennapi ( árban sem ) gyümölcsöt, a mangót. Szép érettet, hibátlant, frisset, stb, stb. Szegény manó egyen valami különlegesebb gyümit is. Szépen pépesítettem neki. Már eléggé éhes volt, úgyhogy örömmel nekilátott. Az első pár kanál után azonban elkezdett fintorogni, majd a száját sem volt hajlandó kinyitni. Tettünk bele mézet, hogy édesebb legyen. Egy kanál után újra tiltakozott.
Steve épp sajtot reszelt a kajához, abból adott neki. Azt pillanatok alatt eltüntette, és még követelt magának. A vége az lett, hogy a mangót én ettem meg, Nórika pedig vagy 15 deka sajtot...